Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
E
Energiaveszteség E. is (egyedi, individuális E.). Életközösségek energiaforgalmát a benne élő lények táplálkozása szabja meg, melyek a biocönózis- ban megkülönböztethető energia-fokozatokba (-*- Energiaszintek) tartoznak. Az E.-ban az energia egy része kémiai energia formájában az élőlények testében felhalmozódik, más része felhasználódik az anyagcsere-folyamatokban és az életközösség számára elvész (biocönózisok entrópiája). Egy további rész alacsonyabb energiaszintű anyaggá alakul, és elhagyja az életközösséget (ürülék, hulladék). Az anyag egy része a biocönózisban állandó körforgalomban van, az anyaghoz kötött energia csak egyszer fut rajta keresztül. (-*- Energia) Energiagazdálkodás. Az a tevékenységsorozat, amely biztosítja egyrészt a népgazdaság energiaforrásainak és -felhasználásának az egyensúlyát, másrészt a rendelkezésre álló energiák gazdaságos felhasználását. Az E. során elkészül az országos energiamérleg, ide tartoznak továbbá azok a műszaki, technológiai intézkedések, amelyek növelik az energiahordozók megfelelő arányú kitermelését és az energiafelhasználás gazdaságosságát. Mo.-on az E. nyersanyagszegénységünk miatt rendkívül fontos. Energiamérleg. Tartalmazza egyrészt az energiaforrásokat (energiahordozók termelése, energiaimport), másrészt az energiafelhasználást (a fogyasztók felhasználását, átalakítási veszteségeket és az exportot). Az E. részint villamos E., amely szembeállítja a villamosenergia forrásait és szükségleteit, másrészt összevont tüzelőanyagmérleg, amelyben valamennyi energiát közös egységre számítanak át. Energiaszállítmány. Folyadék hullám- mozgásakor terjedő energia. Nagyságát a nyomóerők munkája határozza meg. Az E. egyenlő a folyadék potenciális energiájával. Energiaszintek. Az életközösségek energia- forgalmában az egymást követő energiafokozatokat (táplálkozási fokozatok, trofikus v. E. = A0, A1, A 2-■. -A) különféle fajok ésélet- formák tartják fenn. A Nap sugárzó energiáját (A0-szint) a növények, vízben főként a fito- plankton algák fotoszintézise szerves anyaghoz kötött kémiai energiává alakítja (A ^-elsődleges termelők szintje). Ez az energia a táplálékkal az állatokba kerül, mégpedig először a növényevőkbe (A2-szint: elsődleges fogyasztók). A másodlagos fogyasztók v. mint elsődleges húsevők (A3-szint) közvetlenül, v. mint másodlagos húsevők (Aj) más húsevők közbeiktatásával közvetve veszik energiájukat a növényevő konzu- mensekből. (— Energiaforgalom, Produkció-biológia, -*■ Energia) Energiatározó (szűkebb értelemben: hidraulikus E., szivattyús E.) különleges napi (heti) tározós — vízerőmű, mely az együttműködő — villamosenergia-rendszer szabad — teljesítményével egy felső medencébe vizet szivattyúz fel a kisterhelésű napszakban, majd a tározott hidraulikus potenciális energiát a .csúcsfogyasztás idején -»• turbináival visszatáplálja. Fő részei: a felső tározómedence, a nyomóvezeték, az erőtelep a szivattyúkkal, turbinákkal (esetleg kettős működésű ún. reverzibilis szivattyúturbinákkal), villamos gépekkel és az alsó tározómedence (esetleg folyó v. tó). Fia a hidraulikus E. teljes hasznosított víz- mennyiségét szivattyúzással juttatják a felső medencébe, akkor az tiszta szivattyús E.; ha viszont a hasznosított vízmennyiség egy része gravitációsan jut a felső medencébe, akkor a létesítményt vegyes szivattyús E.-nak nevezzük. Tágabb értelemben E. minden vízerőtelepet tápláló tározó (természetes, ill. — duzzasztóművel, v. völgyzáró gáttal létrehozott tó). Léteznek még forróvíz-, gáztárolók, kémiai energiatározók (akkumulátor). Energiatermelés. Valamely energiahordozó (szén, olaj, gáz, víz, szél, napsugárzás stb.) természetes energiakészletének — közvetlen v. közvetett — átalakítása hasznosítható munkává (többnyire mechanikai, villamos, esetleg hőenergiává) . Energiatörő (sugártörő). A vízlépcsőt előállító v. biztosító műtárgyak alvízi oldalán épített, a rohanó víz energiáját megtörő utófenék, mely megvédi a meder állékonyságát. Az E. műszaki megoldása többféle lehet. Mindegyik működése azonos elven nyugszik: a vízmozgás saját energiájával igyekszik a hidrodinamikai egyensúlyt helyreállítani. Az E. önálló műtárgyként ritkán fordul elő (csillapitómedence), inkább más vízépítési műtárggyal összeépítve alkalmazzák. Az E. általában a vízfolyással szembe állított mesterséges akadály v. mesterségesen érdesített fenékburkolat, fogazatsor, a vízfolyásra keresztbe álló gerenda, a vízfolyással szemben emelkedő lépcső stb. Energiatörő berendezés. A nagy nyomással és sebességgel nyitott térbe érkező víz energiáját csökkentő műtárgy, amely a káros hatások megelőzésére szolgál. Energiaveszteség. A fizikai folyamatokban a rendszerből hasznosulás nélkül távozó, vissza nem nyerhető energia mennyisége. A hidraulikában legjelentősebb, a víz pályája mentén 175
