Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
D
Duna—Tisza Csatornaépítési lg. 154 létesíthető összeköttetés, ezért a D. megépítését már régóta gazdasági fejlődésünk elsőrendű érdekének tekintették. Az első felmerült javaslatok (1715, 1723) és az első tervek {Bállá, 1791) óta számos vízimérnökünk foglalkozott vele {Vedres 1805-ben, Beszédes 1836—40-ben stb.), s bár már sokszor közel állt a megvalósuláshoz 1840, 1867, 1905, 1919), sőt 1947-ben már építése is megkezdődött, elkészítése azonban a jövő feladata maradt. Napjainkban, a korábbi szempontok mellett a Tisza-völgyében fellépő egyre nagyobb öntözővízhiány és az Alföld fejlődő iparának vízellátása teszi még indokoltabbá létrehozását. Legutóbb egy rendkívül gazdaságos, többcélú tárolóval és csúcserőművel egybekötött öntöző-hajózó csatorna építésének terve került előtérbe. Irodalom. A Duna—Tisza-csatorna. A csatorna története és irodalma. (Szerk.: Lampl H. és Hallósy F.) Bp. 1947. VIII, 318 p. 3. térk., 4. mell., 5. térk. mell.; Jolánkai Gy.: Duna—Tisza közi hajózható öntöző és vízierő termelő főcsatorna. (Vízügyi Közlöny 1953. 2. sz. 187—199. p.) Duna—Tisza Csatornaépítési Igazgatóság. 1919-ben -► Bogdánfy Ödön javaslatára a Tanácsköztársaság gazdasági vezetése elfogadta a Duna—Tisza csatorna megépítésének tervét. A munkálatok előkészítésére megszervezték a D.-ot Gerster Bélának (a Korinthoszi-csator- na világhírű tervezőjének) vezetésével. Duna völgyi főcsatorna (Pest megyei). Népiesen: „Átok-csatorna." 198 km hosszú lecsapoló csatorna, melyet — a mellékcsatornákkal együtt — az 1912-ben alakult — Pestmegyei Dunavölgy Lecsapoló és Öntöző Társulat építtetett 1925—1931 között. A nagy áldozatok árán készült csatorna elégtelen vízvezetőképessége, a lecsapolt szikes területek hasznosításának nehézségei és az 1934—1935. évi száraz időszak aszálykárai miatt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A csatorna 11,0 m3/sec vízhozamának öntözésre való hasznosítását csak 1945 után kezdték meg (mintegy 10 000 kh-on). Utóbb korszerű terv készült a terület komplex vízrendezésére, mely jelentősen növeli a D. vízvezető képességét, tehermentesítéséről oldalirányú árapasztó csatornákkal gondoskodik (Dömsödi-, Csoma-Foktői-csatorna), a természetes mélyedések felhasználásával pedig mintegy 40 millió m3 befogadóképességű tárolórendszert alakít ki. A Baja feletti torkolatnál korszerű, 7 m3/sec kapacitású belvízátemelő szivattyútelep épül. Irodalom. Lupkovics fí.: A Pestvármegyei Dunavölgy Lecsapoló és Ontözőtársulat munkálatai és jövő feladatai. Vízügyi Közlöny 1940. 2. sz. 139 pp.; Dinnyés L.: Az Átok csatorna. Bp. 1937. [195?] 26 p. Dunavölgyi Vízitársulatok Szövetsége. A dunavölgyi ármentesítő társulatoknak a — Tiszavölgyi Társulat példájára alakult központi szerve (1909. dec. 18.). Az 1923: XL. te. alapján a két társulat -*■ Tisza—Dunavölgyi Társulat néven egyesült. Duplex szűrő. Az URH adó-vevő tartozéka, amelynek feladata, hogy az URH adó nagy frekvenciás kimenőfeszültségét távol tartsa a vevő bemenetelétől, és megakadályozza, hogy az adó kimenőköre a vételi frekvencián elillesz- tést okozzon. Duplex üzemmód. Az URH adó és vevő mindkét állomáson egyidejűleg működik, a beszélgetés telefonszerű, nem kell az adás-vétel kapcsolót üzem közben kapcsolni. Dupuit-féle érték [e.: düpüi . . .]. A kutak vízhozamának (Q_) számítására Duplát által levezetett képletből számított vízhozamérték, n = 3,14159, k: a szivárgási tényező, H: a nyugalmi talajvízszín, A0: a kút vízszínének magassága a vízzáró talajréteg felett, R: a leszívási távolság, r0: a kút sugara. Ha a le zívási görbe nem nagyon meredek, jól megközelíti a kútba valóban beszivárgó vízhozamot. Dupuit-féle felfüggesztett gömbsüveg. A víztároló medencék födémszerkezetének egyik kialakítási módja. Durbincs. Két faja van: a vágó D. (Acerina cernua L., paptetü, varsinta), és a selymes D. (Acerina schraetzer V.). A sügérfélék családjába tartozó, apró testű gyomhal. Folyó- és állóvizekben, sőt brakk-vízben is megtalálható. Jellegzetesen pontozott, jellegzetes, erősen tüskés hát- úszós hal. Fenéklakó. ö2-igénye aránylag nagy, toxieitás-érzékenysége nagy. A vágó D. a Balatonban mint a fogassüllő fő tápláléka jelentős. A selymes D. folyóvízi hal. Durva hiba. A mérés v. számítás folyamán figyelmetlenségből v. gyakorlatlanságból elkövetett hiba, amely lényegesen felülmúlja a Dur bines (Ae er ina cernua)
