Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

D

Duzzasztott szivárgás

mérésben v. a számításban tűrhető legnagyobb hibát is.

Durva mederfal. A hidraulikailag érdes mederfal helytelen elnevezése.

Duzzadás. A szilárd testek térfogat-növekedéssel járó gőz- v. folyadékfölvétele. A D. jelensége megfigyelhető pl. fánál (-» Dagadás). A fának ezt a hatását kőzetek darabolására már az ókorban is felhasználták. Sok montmorillo- nitot tartalmazó agyagot vízbe helyezve a D. olyan gyors, hogy szabad szemmel is jól látható. Az agyagok néhány fajtája hajlamos D.-ra. Az agyagra alapozott építmények, útburkolatok, támfalak stb. sokszor megsérülnek a D. hatására.

Duzzasztás. A vízszint megemelése a mozgó víz útjának teljes v. részleges elzárásával. A felszíni és a felszín alatti vizek egyaránt duzzaszthatók ( — Duzzasztógát). A vízfolyások olyan szakaszain érvényesülő hatást, amelyeken a vízszint esése és az áramlási középsebesség a folyás irányában fokozatosan csökken, a nedvesített keresztszelvény pedig fokozatosan növekszik, duzzasztó hatásnak nevezzük. Leggyakrabban mederszűkületek és magas vízállású befogadók (természetes) v. a mederbe épített műtárgyak okozzák (mesterséges). A D. lefolyásában természetes v. mesterséges akadály által korlátozott, a természetes állapothoz viszonyítva megemelkedett felszínű és kisebb sebességgel mozgó víz neve: duzzasztott víz.

Duzzasztási görbe. A természetes vízfolyásokban v. a mesterséges csatornákban az átlagos mederellenállást lényegesen meghaladó ellenállású akadályok fölötti mederszakaszban fokozatosan lassuló víz felszíngörbéje. A vízfolyás — hossz-szelvényében a D. a nem duzzasztott vízszint fölött helyezkedik el és a fokozatosan lassuló vízfolyásnak megfelelően felülről nézve homorú. A D. alsó végpontja az akadálynál (-*- Duzzasztógát, — Vízlépcső) van, felső vége belesimul a nem duzzasztott vízszintbe. Ezt a pontot nevezzük a duzzasztás határának v. a duzzasztás felső határának. A D. esése legkisebb a — duzzasztóműnél, a legnagyobb pedig a duzzasztási határnál. Azonos duzzasztási magasság mellett a folyó alacsonyabb vízállása esetében a duzzasztás határa a folyón följebb tolódik, magasabb vízállások esetén pedig közelebb kerül a duzzasztóműhöz.

Duzzasztási szint. A folyami —- duzzasztómű v. — völgyzáró gát mögötti duzzasztott térben ( — Tározó) szándékosan előállított vízszint. Beszélünk maximális, normális és minimális D.-ről.

Duzzasztógát. A vízszintet megemelő, a

155

mozgó víz útjában levő természetes v. mesterséges gát v. gátrendszer. A természetes D.-ak rendszerint a vízfolyás medrében levő sziklaküszöbök; a mesterségesek készülhetnek földből. fából, betonból, kőből, acélból, ill. ezekből vegyesen. A duzzasztás mértéke néhány m-től (folyami vízerőművek D.-jai) néhány száz m-ig (-*■ Völgyzáró gát) változik (-*■ Duzzasztás).

A különféle D.-ak kivitele alkalmazkodik a D. céljához. Vannak állandó (bukógát) és eltávolítható (mozgó) gátak. Az eltávolítható D.-ak egyúttal az esetleges árvizek okozta, nem kívánt duzzasztás, ill. duzzadás ellen is szolgálnak.

A D.-akat általában nagyságuk, a gát v. gátrendszer hossza, ill. a létesített vízhozam (vízmennyiség) nagysága szerint osztályozzák. (->- Duzzasztómű) •

Duzzasztómű. A vízfolyás medrét keresztben elzáró vízszintszabályozó műtárgy, feladata valamilyen vízhasznosítási cél (öntözés, hajózás, vízerőhasznosítás, tározás stb.) érdekében a vízszint felduzzasztása, azaz vízlépcső előállítása. A D. nyílásait rendszerint mozgó gátszerkezet zárja le, de lehet vegyes rendszerű is. A D. ritkán létesül önmagában, és a hasznosítás céljának megfelelően, általában más műtárgy is (pl. vízerőtelep, hajózsilip, vízkivételi mű stb.) csatlakozik hozzá. Nem tekinthető D.-nek az a műtárgy, amely duzzasztást okoz, de nem ebből a célból épült. Ilyen pl. a híd- pillér. A D.-vek lehetnek -*■ fix gátak, mozgatható gátak és -*■ zsilipek. Mo.-on létesült legfontosabb D.-vek: -*■ Tiszalöki Vízlépcső és Vízerőmű, -*■ Kesznyéteni Vízerőmű, — Ikervári Vízerőmű, — Gibárti Vízerőmű, Bocsi D., Felsődobszai Vízerőmű és az épülő Kiskörei Vízlépcső.

Duzzasztótábla. Mozgatható, elzáró acél- szerkezet élő vízfolyások duzzasztóműveiben.

Duzzasztótér. A -► duzzasztómű fölötti mederszakaszban v. annak környékén a duzzasztás céljaira rendelkezésre álló térség. A D.-et alulról a nem duzzasztott vízfolyás felszíne, az e- fölé eső part- és terepfelszín, míg felülről a legnagyobb megengedett duzzasztáshoz tartozó duzzasztott vízszín határolja.

Duzzasztott fedőhengeres vízugrás. A -*• vízugrást létrehozó műtárgyra támaszkodó -» fedőhengeres vízugrás (vagyis mikor a fedőhenger érintkezik a műtárggyal).

Duzzasztott forrás — Forrás Duzzasztott szint — Felső vízszint Duzzasztott szivárgás. Az öntözőcsator-