Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
D
Dunabizottság és a -► Dunai Vízügyi Műszaki Bizottság utóda. Tagjai sorából hároméves időszakra választja az elnököt, alelnököt és a titkárt. A titkárság és a munkaapparátus tagjait hatéves időszakra nevezik ki a tagállamok állampolgáraiból. Kidolgozta a dunai hajózás alapvető szabályait, foglalkozik az ezzel kapcsolatos, minden hajózással összefüggő kérdés egységes szempontok szerinti szabályozásával ( — hajóútkitűzés, hajóokmányok, vámügyi, egészség- ügyi kérdések stb.) az ezekre vonatkozó, részletesen kidolgozott ajánlások formájában. Ugyancsak ajánlásokat dolgoz ki a hajózás érdekében szükséges dunai alapvető munkák terveinek előkészítésére. (-*■ Dunai hajózás szabályozása) Dunabizottsági kisvízszint (DB-víz). A Duna folyamra a DB ajánlása alapján az 1924—1963 közötti 40 éves időszak adataiból megállapított 94%-os tartósságú vízállás. Ezt a vízállást a vízhozamok adatai alapján — a jég- előfordulásos időszakok kizárása mellett -— határozták meg. Dunaegyezmény. A Belgrádban, 1948-ban a Duna Ulm és a Fekete-tenger közötti szakaszán való hajózásról szóló, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Bulgária, Románia, Ukrajna és a Szovjetunió által aláírt egyezmény. Az 1949. május 11-én érvénybe lépett D.-hez Ausztria 1960-ban csatlakozott. A D. a Duna Ulm és Fekete-tengeri torkolata közötti szakaszán, a Sulina-csatornán keresztül, valamennyi állam számára biztosítja az egyenjogúság elve alapján a szabad kereskedelmi hajózást. Dunafelmérés ->- Dunai mappáció Dunagőzhajózási Társaság -*■ Első Dunai Gőzhajózási Társaság Dunai hajózás szabályozása. A Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Románia és Jugoszlávia között 1948 augusztus 18-án kötött egyezmény biztosítja a Duna hajózható szakaszán a hajózás szabadságát valamennyi állam állampolgára, kereskedelmi hajói és árui részére. Ebben a dunamenti államok kötelezik magukat Duna-szakaszaik hajózható állapotban tartására. Az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása feletti felügyelet ellátása, valamint a hajózás érdekében szükséges munkák elvégzése v. elvégeztetése céljából — Dunabizottság alakult, amelybe később (1960) Ausztria is felvételt nyert. A D.-t az 1947. évi XVIII. tv. (Párisi békeszerződés), 1949. évi XIII. tv. (Belgrádi Egyezmény) és a 3/1956. (VIII. 18.) KPM sz. rend., a Hajózási Szabályzat tartalmazza. Dunai mappáció (Dunafelmérés). Az Országos Építési Igazgatóság megbízásából Dévénytől Orsováig 925, onnan pedig török területen Turnu-Severinig 25 km hosszú, a mai 1800— 930. fkm-ek közti Duna-szakaszon végzett helyszínrajzi és magassági fölmérés. A Dévény és Pétervárad (1880—1255. fkm) közötti szakaszról 1: 3600, az alatta levő szakaszról 1:14 400 méretarányú — nagy külföldi elismerést keltő —- helyszínrajzok készültek. A munkálat célja a szabályozási munkálatok előkészítését szolgáló vízrajzi felmérés volt (1824—1845). Vezetője -► Huszár Mátyás (1824—1829), majd — Vásárhelyi Pál (1829—1835), végül a második szakaszban, a szintezés felülvizsgálatával és a vízmércék elhelyezésével -*• Hieronymi Ottó volt (1835—1845). A munka nemzetközi viszonylatban is kimagasló eredményeit (pl. Vásárhelyi aldunai térképei) azonnal felhasználták a Vaskapu szabályozásánál (1833— 1837), valamint a Lánchíd építésénél. A térképészet-történeti szempontból páratlan értékű felvételi lapok anyagát (2535 helyszínrajz, 119 hossz-szelvény, 362 keresztszelvény stb.), melyet eredeti formájában nem publikáltak, az Orsz. Levéltár őrzi (O. L. Htt, Ép. lg. Dunai Mappáció). Dunai Vízügyi Műszaki Bizottság (CRED = Comission du Régime des Eaux du Danube). A trianoni békeszerződés által létrehozott szervezet (1920. jún. 4.), mely a Nemzetközi Dunabizottsággal (CID = Comission Internationale du Danube) (1921. jún. 28.) együtt több ország területéhez tartozó Duna-völgy vízügyeinek egységes kezelését szolgálta. E bizottságok, melyekben a területileg érdekelt államok mellett az Entente-hatalmak is képviselve voltak, szervezték meg a nemzetközi vízjelző szolgálatot (1924). Ezenkívül létrehozták a Magyar—Csehszlovák és a Magyar—Román Közös Műszaki Bizottságot is. (-» Dunabizottság) Duna—Majna-csatorna (Lajos-csatorna). Épült 1836—1846-ig. Mélysége 14 dm, a Majnánál kis vízkor 9 dm. Sekélysége miatt nagyobb hajók számára alkalmatlan. Duna—Odera-csatorna. Voltaképpen a tervezett Odera—Elba-csatornát kötné össze a Dunával. Jelenleg csak terv. Célja lenne az összeköttetés megteremtése a Balti-, ill. Északi- és a Fekete-tenger között. Duna—Tisza-csatorna. Az ország két különböző víziút-rendszerének (a Duna- és Tisza- völgyi vízi utaknak) összekötésére évszázadok óta tervezett vízi út. A két víziút-rendszer között csak rendkívül nagy (700 km!) kerülővel 153 Duna—Tisza-csatorna
