Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

D

Duna mértékéről az 1900. évi jégvonulás egyik jellemző fázisa ad képet, amikor a 14 km hosszú és 10 m magasan összetorlódott jégtömegek Paksnál 240 cm-rel duzzasztották meg a víz- szintet. A D. mint viziút is jelentős. Mo.-i és ausztriai szakaszán már a XII. szd.-ban élénk hajófor­galom volt. A forgalom főleg nyugat felé irányult. Bécs felé bort, gabonát és sót, onnan Mo.-ra iparcikkeket szállítottak. A dunai hajó­zás fejlődésében a gőzhajó feltalálása ugrásszerű változást jelentett. Az első gőzhajót Berhard Antal pécsi származású eszéki hídfelügyelő szerkesztette és helyezte üzembe 1818-ban. E korai kezdeményezés után csak 10 évvel később alakult meg az Első Szabadalmazott Osztrák Dunai Gőzhajózási Társaság. 1851-ben már 51 gőzhajója és 200 uszálya volt. A gazda­sági élet fejlődésével mindjobban előtérbe ke­rült a D. mint hajóút. Az 1856. évi párizsi békeszerződés a dunai hajózást szabaddá tette. Egymás után alakultak kisebb-nagyobb hajó­zási vállalatok a Duna menti országokban. A hajózási viszonyok javítása, ill. biztosítása érdekében nagyarányú szabályozási munkák indultak meg, melyek a jelenben is folynak. A hajózás feltételeinek biztosítását célzó mun­kákat napjainkban a Nemzetközi Dunabizott- ság irányítja, amely a D. menti államok képvise­letében működik az 1948. augusztus 18-án alá­írt, a dunai hajózás rendjére vonatkozó egyez­mény alapján (-*- Dunaegyezmény, Dunabi- zottság, -»■ Dunai hajózás szabályozása). Halászata. Évenként kb. 100 vagon halat ter­melnek ki. A magyar D.-n igen sok szabályozási mű van, amely a halászatot nagymértékben korlátozza. Káros a halászatra az ipari -»• szenny­víz is, amely különösen Esztergomnál, Buda­152 pestnél és Dunaújvárosnál kerül nagyobb meny- nyiségben a D. vizébe. A magyar Duna-szakaszon a halászati tsz-ek halásznak. Irodalmi adatok szerint a D.-ban 53 halfaj él. Meg kell azonban jegyezni, hogy a tokfélék ma már igen ritkák. A gazda­ságilag értékes halak közül a ponty fordul elő a legnagyobb százalékban (11%). A magyar D. havonkénti halhozama 31—38 kg. Ez alatta marad a Duna jugoszláv, bolgár, román és szovjet szakaszán elért halfogásnak, de jobb, mint a csehszlovák és az osztrák fogás. Ezt annak tulajdonítják, hogy a Duna Mo.-on inkább középszakasz jellegű folyó, amely hal­produkció tekintetében kedvezőtlenebb tulaj­donságú, mint a folyó alsó szakasza. A cseh­szlovák és az osztrák szakasz viszont hidegebb és gyorsabb sodrású. Fontos esemény volt a D.-i halászat szabályozásában a Dunai Halászati Egyezmény, melyet 1958-ban Bukarestben kötöt­tek a következő államok: a Szovjetunió, Romá­nia, Bulgária és Jugoszlávia. Az Egyezmény célja a D.-i halászat egységes irányelvek szerinti fejlesztése. (-<- Dunai mappáció, -*■ Dunai Víz­ügyi Műszaki Bizottság, -*■ Jégviszonyok) Duna árvizei Árvizek és ármentesítések története Magyarországon Dunabizottság (rövidítése: DB). A part­menti államok részvételével, a dunai hajózás szabadságának és műszaki feltételeinek biztosí­tására a -*■ Dunaegyezmény 5. §-a alapján 1948-ban alakult bizottság. Diplomáciai jog­állású testület. Hét tagja: Ausztria (1960-tól), Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia és a Szovjetunió. A Német Szövetségi Köztársaság nem tagja, de szakértői részt vesz­nek a D. ülésein és közreműködnek munkájá­ban. Székhelye 1953-tól Budapest. Évente egy­szer ülésezik; hivatalos nyelve az orosz és a francia. Az 1939-ben megszűnt Nemzetközi Sebesség kisvíznél m/sec 1.0- 1,7 1,8-2,1 2.0— 2,2 1,8-2,1 1,0—1,2 0,8—1,1 0,8—2,2 1,3—3,5 0,2—0,8 A folyamszakasz megnevezése Vízszínesés kisvíznél Mederszélesség átlag km-enként átlag hossza km összesen cm m Neu—Ulm—Regensburg 209 137,4 66 90 Regensburg—Passau 153 30,7 20 175 Passau—Lienz 91 40,6 45 200 Lienz—Bécs 206 91,0 44 240 Bécs—Gönyű 138 50,5 37 250 Gönyű—Budapest 144 10,3 7,2 420 Budapest—Bogojevo 279 19,8 7,1 450 Bogojevo—Belgrád 198 10,9 5,5 600 Belgrád—Báziás 98 3,1 3,2 700 Báziás—Orsóvá 117 19,1 16 450 Orsóvá—T. Severin 25 10,3 41 650 T. Severin—Galac 780 33,3 4,3 500 Galac—Tulcea 78 0,3 0,5 550 T ulcea—Sulina 72 0,1 0,15 122—152

Next

/
Oldalképek
Tartalom