Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

A

AA-idom -* Csőidomok Abesszin kút -► Norton-kút Abiotikus halbetegségek Halbetegségek Abisszális táj Abisszikus Abisszikus. Az eredeti görög szó jelentése: feneketlen, mély, nagy mélységből eredő. A geológiában és hidrológiában ilyen értelmű jelzőként használatos. A. kőzet: mélységi kőzet (-*■ Magmás kőzet). A. öv: mélytengeri öv (-«- Földtani kifejlődés). Abisszális táj: a 600 m-nél nagyobb vízmélységű övezet, általában a tengerek mélységi övezeteire alkalmazott kifejezés, mert belvizekben csak két tóban: a Tanganyika (1741 m) és a Bajkál-tóban (1436 m) található abisszális táj. Németesen abisszál formában is használatos e jelző.

Abrazív rendszerű felülettisztítás Homokfúvásos felülettisztítás

Abrázió. Eredeti (latin) értelemben: letárolás, kimarás. Főleg meredek tengerpartokon, a hullámzás hatására létrejövő jelenség, a partszegélyt pusztító folyamat.

Abs jelű cső (Akrylonitril—Butadien—Slyren). Műanyagból készült cső, mely Amerikában a polivinilklorid- (PVC-) és a polietilén- (PE-) csövekkel versenyképes, mert a belső nyomásnak és —18 C°-ig a hidegnek jobban ellenáll, könnyebben sajtolható és ezért alkalmazása az említett két csőfajtánál gazdaságosabb.

Abs jelű lágy detergens (Alkil-benzol-szul- fonát). Az alkilazil-szulfonát típusú anionos felület- és mosó-aktív hatású vegyületek egy csoportja, a szintetikus mosószerek fontos alapanyaga.

A—B szektor. Az iparágak céljuk szerinti csoportosítása. Az A szektorhoz az iparban

termelt termelőeszközök, a B szektorhoz az iparban termelt fogyasztási cikkek tartoznak. A két szektorba sorolás történhet iparáganként, vállalatonként és termékenként. Legpontosabb a termékek szerinti csoportosítás. Ez történhet egyrészt úgy, hogy a felhasználás tényleges mennyisége szerint sorolják a termékeket a két szektorba (pl. a villamosenergia-termelésből az a mennyiség, amelyet az üzemek használnak fel, az A szektorba kerül, az a mennyiség pedig, amelyet a lakosság használ fel, a B szektorba), másrészt úgy, hogy a terméket abba a szektorba sorolják, amelyben a felhasználás nagyobb mérvű (pl. a villamosenergia-mennyiség nagyobb részét üzemek használják fel, a villamosenergia-termelést egészében az A szektorba sorolják).

Az A és £ szektor fogalma kapcsolódik a társadalmi termelés I. és II. osztályához. Ettől azonban többek között abban különbözik, hogy az I. osztályba az A szektor termelésén kívül a mg.-ban termelt termelőeszközök is beletartoznak. Kapcsolódik továbbá a nehézipar és a könnyűipar fogalmához. Ettől különbözik többek között abban, hogy a könnyűipar nemcsak B szektorba tartozó termékeket, hanem termelőeszközöket is gyárt. (-► ágazati kapcsolatok)

Abszolút érdesség -*• Érdesség

Abszolút hiba. Valamely x értéknek és a megméréséből származó x' közelítő értékének a különbsége (A). Vagyis: A = x—x'. Ha

\x—x < A, a A mennyiséget a közelítő érték A.-határának nevezzük. A kifejezés többnyire akkor használatos, amikor hangsúlyozni akarjuk, hogy nem relatív hibáról van szó.

Abszolút magasság (tengerszint fölötti ma-