Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
B
Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő 92 volt. A fejlődés következő szakasza, főleg az 1960-as évek elején oktatási reformja a mérnök- képzés korszerűsítését és színvonalának emelését állította előtérbe. Ugyanakkor a felsőfokú technikumok megszervezése jelentős mértékben tehermentesítette a műszaki egyetemeket s lehetővé tette, hogy az új munkamegosztásból adódó helyzetnek megfelelően a kutató és fejlesztő mérnökök képzését, valamint a felsőbb műszaki vezetés utánpótlásának biztosítását tekintsék fő feladatuknak. A vízépítő szakon végzett mérnökök, akik a B. Építőipari Karának Vízépítő Mérnöki Szakán végeznek, általános építőmérnöki oklevelet kapnak. (L. VII. sz.m.) Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő Budapest—Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő Budapesti Vízművek Fővárosi Vízművek Budaújlaki Vízmű Fővárosi Vízművek Bújtató. U hosszmetszetű vízépítési műtárgy, melyet ott építenek, ahol szabad víz- felszínű keresztezés (híd) nem létesíthető, általában ahol a vízfolyás utat, vasutat v. másik vízfolyást keresztez. Részei: az elő- és utóakna, valamint a bújtatócső. A karbantartási munkák érdekében az aknába vízelzáró szerkezetet kell beépíteni. Gyakran építik egybe más műtárgy- gyal is (pl. fenékkiürítő, túlfolyó, zsilipfej stb.). Bújtatós keresztezés. 1. így nevezik a Fővárosi Vízművek Duna alatt áthaladó, nem járható, telt szelvényű alagútjait. A Szentendrei-szigetről három, a Margitszigetről kettő, a Palota-szigetről egy B. hozza át az ott termelt vizet a parti gépházadba. A B.-ek általános alakja 1,80x1,20-as tojásszelvény, ill. 1,80 m 0-jű körszelvény. Mélységük a kékagyag szintjétől függően 15—25 m a talajszinttől. Az első 1894-ben, az utolsó 1954-ben készült el, a leghosszabb 720 m. 2. B. a szennyvízcsatorna és más közművezeték v. építmény kereszteződésében épül akkor, ha a csatornát eredeti nyomvonalánál mélyebben lehet csak vezetni. A műtárgy a vízgazdálkodásban általánosan alkalmazott -*■ bújtató elve szerint működik. Bukóakna — Szerkezeti akna Bukóéi. Vízhozammérésre, vízosztásra, vízszinttartásra és vízelvezetésre alkalmazott eszköz. Jellemzői: a víz átbukására szolgáló nyílás alakja, mérete, az átömlő víz átbukási magassága és a vízhozam közötti viszony. Legismer, u 4 mm i 2 mm tebb típusai: a négyszög szelvényű, oldalszűkí- téses v. oldalszűkítés nélküli, a háromszög szelvényű, v. Thomson-, a trapéz szelvényű v. Cipoletti-, gömbvas szelvényű, a széles méréshatárok közötti mérésre alkalmas összetett szelvényű mérő-B. A B. a V alakú nyílásokkal ellátott acélszalag,, az ülepítőmedencék vízszint-tartására és vízelvezetésére alkalmazott szerkezet. A B.-eket a pontos méretek betartása végett többnyire acélból készítik, állítható kivitelben. A mérőbukókat a korrózió okozta méretváltozások elkerülésére színesfém v. korrózióálló acélélekkel szerelik föl. B.-nek hívják a szennyvíztisztító műtárgyakon, főleg ülepítőkön a szennyvíz egyenletes befolyását v. elvezetését biztosító, vízszintesen kiképzett élt is. Bukóéles zsilip. Olyan zsilipszerkezet, mely a víz folyását alulról fölfelé emelkedő táblával zárja. A zsiliptábla felső éle — a bukóéi — mérésre is alkalmas, és bármely állásban hézagmentesen zár. Alkalmazási köre a bukóélével azonos, de működtető szerkezete segítségével üzem közben is állítható, és a vízfolyás teljesen el is zárható. Bukófal -*■ Hordalékfogó gát Bukógyűrű. Az ipari víz tisztításában haszBújtató (hosszmetszet) Cserélhető bukóéi
