VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)
3. A felszín alatti öntözés múltja
23 Ami az alkalmazás feltételeit illeti, a vályog éa agyag- talajoknál a talaj viz szint szabályozó altalaj öntözés a legtöbbször nem szükséges és nem is célravezető, a homoktalaj ok azonban, ha erre megvan a lehetőség, vagyis a talajvíz szintje nincs mélyebben 1-2 m-nél, annál inkább meghálálják, mivel e- zekben a viz a gravitációs erő hatására gyorsan halad a talajvíz felé és a talajvízben eltűnik. A tőzeges talajoknál a talaj viz szint szabályozásának más oka is van: ha teljesen kiszáradnak, újból nehezen nedvesithe- tők és terméketlenné válnak. Ha az emlitett talajok réteges kombinációban fordulnak elő, akkor a szóbanforgó módszerü altalajöntözés alkalmazásánál mindenkor a rétegek elhelyezkedése a döntő. Ha a felső réteg áteresztő és az alsó nem, és megvan a talajvizszint tartásának lehetősége, akkor a felszin alatti öntözésnek ez a módja alkalmazható. Ha azonban a felső réteg kötött, az alsó réteg pedig áteresztő, és nincs meg a talajviz állandó szinten tartásának lehetősége, vagy ez csak nagyon sok vizzel lehetséges, akkor más felszin alatti öntözési eljáráshoz folyamodhatunk. Hazánk tőzeges talajú vidékein az ismertetetthez hasonló, de jóval kezdetlegesebb megoldásokat találunk, igy a Balaton- nagybereki Á.G.-ban és a Hanságban. E területek különleges hasznositási kérdéseiről VÉR ( 1955)^MARJAI-PERÉNYI,1965], BÉLÁK [1955] , HONFI [1954] munkái tájékoztatnak. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a 90000 ha-os tőzetes lápterületeink szempontjából a talaj vízszintszabályozás rendkívüli fontosságú lenne, azonban az a műszaki megoldás még nem ismeretes, mely megfelelő választ adhatna e kérdésre [VÁNDOR, 1962J A Szovjetunióban sokéves vizsgálatok alapján dolgoztak ki [CSICSASZOV-IZUMOV et. al, 1970j hatásos talaj viz szintszabályozó eljárást, illetve berendezést a lecsapolt erdős sztyep-
