VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)
3. A felszín alatti öntözés múltja
90 A nedvesség-mérést a csövek környezetében 20x20 cm térhálóban jelzett triciummal végezték öntözés előtt, illetve titán 4 és 8 órával. A 14. és 15. ábrák nedvesedési profilokat ábrázolnak intenziv, illetve extenziv gyökérzetü tőke környezetében. A 14/1-2. ábrák intenziv gyökérzet, a 15/1-2. ábrák ugyanezt extenziv gyökérzet esetére mutatják be. Az ábrákba irt számok az öntözés előttihez viszonyított többletnedvességet jelzik térfogatszázalékban. A profilok jellegzetesek a mélyrétegü homoktalajban kötöttebb réteg felett kialakuló nedvesedési folyamat lezajlása szempontjából. A Kertészeti Kutató Intézet Ujfehértói Kutató Állomásán SZILÁRD GY. irányításával 1971-ben beállított kísérletek gyümölcsültetvények felszín alatti öntözésének hatásvizsgálatával kapcsolatosak a nyirségi homokos talajviszonyok között. A két főnövény alma és körte. Az első évek eredményei a száraz kontrolihoz viszonyítva egyértelműen mutatják az öntözés hatását, amit egyébként, az eddigiekben, a többi öntözőmódszernél alkalmazott viznormákkal, hasonló öntözési rend szerint végeztek. Az elmondottakból látható, hogy a kutatásba vett és tisztázatlan kérdések között még nagy a különbség. Összehangolt, s átfogó koncepció alapján kialakított rendszeres összehasonlitó kutatások mutathatják csak ki a módszer termesztési és ökonómiai előnyeit a sok ellentmondás teljes értékű feloldásával. 31.4. Kísérletek "nagyüzemi" méretű berendezések kialakítására A sikeres kisüzemi megoldások mellett, mindmáig problémát jelent olyan félsz in alatti öntözőberendezések kialakítása, a- melyek nagy területek, nagyüzemi szintű öntözésére alkalmasak, egyidejűleg biztosítva mindazokat a feltételeket, amelyeket
