VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)
3. A felszín alatti öntözés múltja
32 A "nyilt" abszorpciós rendszer szerint az öntözővíz homokkal megtöltött földalatti átnemeresztő vályúkból kapilláris utón jut a gyökérzónába. A vályúk vízellátása égetett agyagcsövekkel történik. A "zárt" abszorpciós rendszer a folyamatos felszin alatti öntözés vákuumos rendszere. Ennek lényege, hogy a rendszerben légritka teret létesítenek, amelynek hatására a csőrendszer viz alá kerül. A vizbeszivódás a csövekből a talajba addig tart, amig a talaj szivóképessége meghaladja a rendszerben u- ralkodó értéket, amelyet a növényzet szükségleteinek megfelelő talajnedvességállapothoz állíthatunk be. Bár e rendszer gyakorlatilag szinte megvalósíthatatlan, mégis figyelemreméltó abból a szempontból, hogy szinte a felszin alatti öntözés gondolatának felvetődésével egyidőben ráérez a módszerben rejlő azon lehetőségre, hogy a talaj kiszáradás! és nedvességi folyamata szabályozza az öntözést. A kondenzációs öntözés alapja az az igény, hogy az aktiv termőrétegben minden eszközzel elősegítsük annak a páraalaku nedvességnek a kondenzációs folyamatát, amely a légkörben és a talaj levegőjében jelen van és hogy ezt a folyamatot a talaj átnedvesitésére használjuk fel [KOSZTYAKOV, 1959] . Mint az ellenőrző vizsgálatok [OSZTAPCSIK, 1961, 1962] kimutatták, ennek az eljárásnak a felmerülése a pára alakú nedvesség talajon belüli termikus mozgási jelenségeinek téves mennyiségi értékelésén alapul. Természetes körülmények között a vízgőzök vándorlása a talajban a napi hőfokingadozások hatására jelentéktelen a cseppfolyós állapotban lévő vizéhez viszonyítva. Ezért az aktiv talajréteg levegő-viz háztartásának hatékony szabályozása pusztán azzal, hogy a talajban lévő nedvesség párolgási és kondenzációs folyamatait befolyásoljuk, nem lehetséges. Érdekes, hogy mig a szovjet kutatás a folyamatos üzemü nyomás nélkül működő alapelvü berendezésből kiindulva jutott el a tapasztalatok során az alacsony nyomású viz szétosztás
