VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)
5. Összefoglalás, következtetések
5. ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉSEK A feiszin alatti (altalaj-) öntözéssel kapcsolatosan az elmúlt évtizedekben széleskörű kutatásokat végeztek, abból a célból, hogy e potenciálisan legalkalmasabbnak mutatkozó öntözőmódszer alkalmazásának és elterjesztésének feltételeit tisz - tázzák. A feiszin alatti öntözőmódszer fejlődésének áttekintése - mely a világirodalmi anyag terjedelmét tekintve természetesen nem terjedhetett ki az e tárgyban eddig folytatott tevékenység egészének vizsgálatára - különböző eredményekre és bizonytalanságokra mutat rá mind vizgazdálkodási, mind termesztési és ökonómiai szempontból. A felszín alatti öntözés, mint teljes egészében a talajban lejátszódó folyamat nagymértékben függ a talaj fizikai viszonyaitól. Fejlődése szoros összefüggésben van azoknak az ismereteknek a bővülésével, amelyek egyre inkább tisztázzák a talajban lejátszódó vizgazdálkodási folyamatokat, amelyeknek közegét a háromfázisú talaj képezi különleges és sok tekintetben még feltáratlan fizikai és ezzel összefüggő egyéb tulajdonságaival. A feiszin alatti öntözés szempontjából lényeges jelentőségű a talaj vizfelvevő és viztartó képessége, amelyek nemcsak különböző talajtípusok esetében, de egy és ugyanazon talajban is változnak a szerkezeti állapotnak, az elektrokémiai viszonyoknak, a humusz tartalomnak, a nedvességállapotnak , stb. a függvényében. Ugyancsak messzemenően befolyásolják a feiszin alatti öntözés hatását a vizmozgás törvényszerűségei a természetes fekvésű talajban. Mint azt az eddig végzett kutatások megmutatták, a talajban végbemenő vizmozgást és viz- vezetést a talaj szöveti és szerkezeti tulajdonságai, a kapil- láritás, a kationgazdálkodás, a szivónyomás változásai, a ne-
