VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés Magyarországon (VMGT 71. VIZDOK, Budapest, 1975)
2. Magyarországi kutató-fejlesztő munka a cseppenkénti öntözés bevezetésére - 2.2 Csepegtető öntözőberendezések kialakítása
107 tásánál. A csepegtető testek nyílásának átmérője a legtöbb e- setben 0,5 mm körüli. (Az 1,0 mm körüli átmérőt csak kivételesen érik el.) Az ilyen kis nyilásokon még az ivóvíz tisztaságú vizben jelenlévő szennyezések is dugulást okozhatnak. Szűrők alkalmazása tehát feltétlenül szükséges. Az alkalmazandó szűrő típusát és méreteit az öntözővíz minősége határozza meg. Öntözés céljára rendelkezésre álló vízkészleteinket ugyanis e szempontból az alábbi csoportokba sorolhatjuk :- folyóvizek,- állóvizek,- kútvizek. Az öntözésre rendelkezésre álló víztömegeink oroszlán-része folyókból származik. Ezek szennyezettségének döntő többsége úszó és lebegő iszap, homok és egyéb durvább szemcsékből áll. A csepegtető öntözőberendezésekhez alkalmazandó szűrőknek ezért az ilyen tisztátlanságok visszatartására kell alkalmasnak lenniük. A csepegtető öntözőberendezések vízellátásához felhasználásra kerülő vízkészletek második csoportja tározókból és tavakból származik. E víztömegek úszó és lebegő anyagai közül a homok és iszapszemcsék legtöbbször már kiülepednek öntözésre való felhasználás előtt. Elkerülhetetlen azonban a viz kisebb nagyobb mérvű algásodása - ami szűrés nélkül a csepegtető testek biztos eldugulásához vezetne. Az algák kiszűrése ugyanazzal a szürőközeggel megoldható, amely a homok és iszapszennyezettség eltávolítására alkalmas, csupán a szűrők gyakori tisz- titása, stb. szükséges. A kútvizek esetében a szűrés feladatai egyszerűbbek.,mivel a kút - szerkezete folytán - a belőle kiemelésre kerülő öntözővizet már szűrőrétegen át adja ki. Konstrukcióhibás kutaktól
