VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés Magyarországon (VMGT 71. VIZDOK, Budapest, 1975)

2. Magyarországi kutató-fejlesztő munka a cseppenkénti öntözés bevezetésére - 2.2 Csepegtető öntözőberendezések kialakítása

108 eltekintve, a kútvizek általában tisztának minősíthetők. Kút- vizek esetében azonban viszonylag gyakrabban fordul elő az az eset, hogy a viz olyan oldott vegyületeket tartalmaz, amelyek a levegővel való érintkezés hatására oldhatatlanná válnak és kicsapódnak. A kivált vascsapadék pedig eltömi a csepegtető testeket. Az ilyen tipusú vizek csepegtető öntözésre való felhasználásához az egyszerű szűrés nem elegendő,vastalanitás- ra is szükség van. A szűrők csepegtető öntözőberendezés csatlakoztatásához felhasználható típusainak és méreteinek meghatározásához a VI- TUKI-ban a következő fajlagos mutatókat munkálták ki: a csepegtető öntözés várható maximális napi öntözővizszük­3 séglete ........... 30 - 40 m /ha 16 órás napi szűrő üzem esetén szükséges fajlagos telje­3 sitmény ........... 2 - 2,5 m /ha 16 órás napi szürőüzem esetén szükséges fajlagos szürőfe- lület ............. O,3-0,4 m2/ha Mivel a szűrő után - ha minimálisan is, de - nyomásigény merül fel a csepegtető szárnyak vízadagolásához legtöbbször nyomás alatt működő szűrőre van szükség. A csatlakoztatás járulékos feladatai A csepegtető öntözőberendezések vízellátó hálózatokhoz va­ló csatlakoztatása alkaimável-elysn feladatok is megoldhatók, melyek megoldása csupán javítja az öntözés hatékonyságát.azon­ban nem feltétlenül szükségesek. Ilyen feladatok:- a kiadagolt viz mennyiségének mérése- mütrágyaoldatok öntözővízzel együttes adagolása- az öntözés automatizálása, stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom