Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
III. A Sió-völgy története a 11. század elejétől a 18. század közepéig
A SIÓ MENTI BIRTOKOK ÉS TELEPÜLÉSEK A 11-18. SZÁZADBAN 97 regulatiójátul bizonyos okokra való nézve most el állván, nékik azon helységnek határaiban foglaltatott réteket, a zántó földeket, legelő' mezó't, kerteket, s más ehez hasonló mindennemű haszonvételt, úgy a ’ törvényes üdó'ig való korcsmái tatást oda ad és enged, az több beneficiumokon [javadalmakon] kívül, melyek regale be- neficiumnak [királyi adománynak] hívatnak. Ezeken kívül 2do Jól lehet már Töreki nevezetű, s itt a ’ szomszédságban, nemes Somogy vármegyében helyheztetett pusztáját vagy is praedíumát némely német lakosoknak meg szállásra ki adta, a ’ mint is azok ottan már házakat is kezdettenek építtetni és vetést is tenni, mind azon által kívánván kegyes atyáskodását hozzájok meg mutatni ezen foki lakosokhoz, azon német lakosokon ki adott és el bocsátotta ó'ket, s azon pusztát (ki vévén ottan a makk és gyümölcs termő'fákat, a’makkoltatást és a’halászatot) ezeken kívül minden haszon vételével nékiek engedte. 3,io Mind ezekért és ugyan ezektül tartozandó szolgálatoknak, cenzusnak [vagyonnak] és akár mely névvel nevezendő adónak és praestationak [kötelezettségvállalásnak] meg váltásáért a’ meg nevezett sió-foki helység tartozik esztendőnként négy részbe négy száz, id est [azaz] 400 forintokat minden hiba és vissza vonyás nélkül (kezdődvén az esztendő a’ most múlt Szent György napjától fogva) kész pénzül fizettni. Ezeken kívül pedig 4'° Az ide való malom jövedelembül esztendőmként, a ’ midőn az uraságnak tetszeni fog, három száz, id est 300 posonyi köböl gabonát Veszprémben föl küldeni, tizenkét icze vajat, két száz, id est 200 csibét és két száz, id est 200 tojást adni. Nem különben 5"‘ Mind a’ tizedet, mind a’ kilenczedet, és minden e’ tájon kilenczedölni és tizedölni eddig szokott föld termésbül (hová a’ szőlő lábjában vetett kukoricza is értendődik) ki adni, és a’ gabonát ezen két határ mezejérül szalmástól ugyan a’ foki szűrűs kertbe, szemtűi pedig onnét, edgyütt a' magoktul járandó kilenczed és tized borral Veszprémbe fel hordani. A’ me Ily gazda pedig szántó földjét nem fogja szántani s vetni, hogy az uraság a maga kilenczedjébül s tizedjébül abban kárt ne vallyon, érdemesen meg fog büntetődni. 6'" A deaetalis [országgyűlési] költségekben több helységekkel edgyütt proportionate [arányos részt] füzetni. És 7mo A ’föllyebb írt Töreki pusztában a ’ németek által tett csekély épületeket és javíttásokat (hogy ha lesznek), istenes böcsü szerint ki fizetni. Továbbá 8vo Tartozik az helység az uraság és tisztyeinek szükséges forspontot [lovasfogatot] is adni, a’midőn tudni illik a ’ vagy a’ két nemes Veszprém és Somogy vármegyéknek gyűléssére, vagy pedig a’ helység dolga miatt utazni kénszeríttetnek, így szintén levél vivőt is adni, mértékletessen mind azon által és csak addig, míg úttyában a ’ leg első uraság jószágát érik, a' hol mind a ’forspont s mind a levél vivő felfog váltatni. Ellenben 9no ígéri az uraság, hogy mivel ezen foki és töreki föld között lácczató határok mindenütt nincsenek, ezt mentül előbb arra kérendős törvény tudó úri emberek által megfogja láttatni és az leveleknek s bizonyságoknak mivolta szerént jelek fel hányattatásával el intéztetni, mivel máskép is azon puszta, valamint eddig a’foki helységhez incorporálva [bekebelezve] nem volt, hanem külömböztetett, úgy ezen túl is nem lészen. I0mo Bátor az uraságot ezen helységbeliek egynihány esztendőiül fogva ízetlenkedésekkel nem kevéssé meg bántották, azon kívül maguk részérül is feles haszontalan költségeket tettek, a' mint is azok eránt föl séges asz- szonyunk kegyelmes és oda föllyebb praesentált [bemutatott] parancsolatához képest számot kölletett tűlök venni... mind azon által az mind ezen vétkeiket sem tekéntvén, nékik kegy essen meg engedett és számadásoktól föl ol dozy óin, mást nem kíván, hanem hogy az uraságtól ki adandó instructio szerént ennek utánna esztendőnként való számadásra kötelesek lévén, jó szorgalmatossággal és méltó büntetés alatt gongyak legyen. IImo Ezek után reservállya [fenntartja] tovább is az uraság a’földes úri hatalmat és jurisdictiot, [igazság- szolgáltató törvénykezési jogát], a ’ szerint itten lakozó önnön tisztyeinek, árendás embereinek és szolgáinak személyek s’ házok eránt magátul az uraságtul való egyenes függéseket. 12mo A’ bírónak választása és az. nótáriusnak fogadása a’ helységen áll ugyan, de ezeknek confirmatioja, az az erősíttése az uraságnak a hatalma alatt lészen. Végtére 13mo Nem is lészen szabad a’ helységnek valamely idegent bé fogadni, irtásokat tenni, új szőlőt plántálni, a’ szőlőt parragon el hadni vagy föl szántani, húzókat el adni s el hadni az uraság engedelme és híre nélkül.” Ez a szerződés a káptalan részéről visszalépés volt az urbárium tervezethez képest, de az évi 400 frt fizetése mellett néhány szolgáltatás értéke lényegében kiegyenlítette a jobbágyi robotterhek miatt elvesz
