Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
III. A Sió-völgy története a 11. század elejétől a 18. század közepéig
80 III. A SIÓ-VÖLGY TÖRTÉNETE All. SZÁZAD ELEJÉTŐL A 18. SZÁZAD KÖZEPÉIG ködését megelőzőleg J. Ch. Müller 1709-i... térképe volt a mintakép, mely a Balatont elég torz formában és csupa hibásan írt helynévvel ábrázolja.12 Bélnek tagadhatatlan érdeme, hogy a balatoni megyéket Müllemél hívebb <bár a mai szemmel természetesen nem tökéletes) térképet vázolhatott a maga kérdőívekből nyert és saját utazásai közben szerzett adatai alapján.” Bél kéziratmásolatában található térképvázlatok az 1730-as évek közepe körül készülhettek, és mivel Bél fogalmazványait a vármegyék felülvizsgálatra megkapták, nem kizárt, hogy ennek során valakik a vázlatokról másolatokat készítettek. Ezzel a problémával más megközelítésben Bendefy és V Nagy (1969) is foglalkozott az alábbiak szerint: „A térképek kétszer akkorák, mint a Föl.Lat.277jelű kötet lapjai.13 Egyszeres hajtással vannak befűzve a kötetbe. Papírjuk anyaga eltérő a szövegoldalak papírjának anyagától. Feltehető, hogy a másolás alkalmával ezeket a térképeket igyekeztek az eredeti kötetből átmenteni.” Bendefy közölte a térképek ábráit is a következő címaláírásokkal: „1.160. ábra. A Balaton déli végének vázlata Bél Mátyás kéziratos munkájából: Mikoviny Sámuel Balaton térképének első megfogalmazása, melyen a fenékpusztai római erőd még teljességében a magas parton áll.”, illetve: „1.161. ábra. A Balaton rajza Mikoviny Sámuel »Fines Comit.Veszprimiensis, ... Simigiensis, Saladiensis...« c. 1732. évi térképvázlatán... ”, Majd a következő magyarázatot fűzte az 1.160. ábraként közölt rajzhoz: „A 32x39 cm nagyságú keretben a Balaton délnyugati felét látjuk. A rajz megszakad, sőt még a Balaton neve is csonka. Miért? ...Bél csak a zalamegyei részt óhajtotta volna kidolgozni? ...Végsősoron azt tartom a legvalószínűbbnek, hogy ez a térképlap, vagy ennek eredetije a hajón való szállításkor72 73 74 annyira átázott, hogy a Balaton északkeleti fele tökéletesen elmosódott, a másoló pedig nem óhajtott egyetlen olyan betűt sem belerajzolni a térképbe, amely az eredetin nem látható." A másik 1.161. ábrához fűzött magyarázat pedig a következő: „Ez a vázlat annyira megközelíti a Mikoviny által készített Balaton térkép rajzát, hogy feltehetően ez a vázlat is Mikoviny kezemunkája. Mivel egyetlen olyan térképet vagy térképvázlatot sem ismerünk, amelyet maga Bél Mátyás hasonló részletességgel kidolgozott volna, amíg más bizonyítékok nem merülnek fel, mind a két vázlatot Mikoviny előzetes térképvázlatainak (manuale) kell tartanunk.” Mivel Lukács szerint a két vázlatot Bél készítette, Bendefy viszont azokat Mikoviny „eló'zetes térképvázlatainak” tartotta, mindkét vázlat helynév és egyéb feliratait összehasonlítottuk Bél és Mikoviny kézírásaival. Az egybevetés során arra a következtetésre jutottunk, hogy a vázlatokon lévő feliratok írásmódja (a betűk alakja, egymáshoz való kapcsolódása stb.) nem egyezik meg sem Bél, sem pedig Mikoviny kézírásával, és azok két ismeretlen személytől származnak. A Balatont a Révfülöp-Balatonboglár vonaltól, illetve „Badacsonyi hegy” és Fonyód közötti szakasztól DNy-ra, valamint a Zala alsó szakaszának környékét és Somogy megye DNy-i részét ábrázoló vázlatot olyan valaki készíthette, aki ezeket a területeket igen jól ismerhette, geodéziai tudással rendelkezett és magyar anyanyelvű volt. A térképvázlat részletes elemzése nem tartozik tárgykörünkbe, de vele kapcsolatban néhány dologra szeretnénk felhívni a figyelmet. Először a Kis-Balaton térségének ábrázolására, ahol az ismeretlen szerző a „Szala” folyó jobb partja mellett „Szalavár”-ral szemben a „Szálai Bozótság”-ot, majd „Hídvég”-tői és „Magyaród” - tói nyugatra a „Komáromi Bozótság”-ot tüntette fel. Másodszor az „Ormándság” rajzára Magyaród és Balatonberény között, benne a név nélkül feltüntetett Ormándi-vízzel, ami Nagykanizsa környékén ered, 72 Lukács - nem tudni miért - torznak tartotta J. Ch. Müller Balaton-ábrázolását, pedig az - amint már megjegyeztük - a valóságoshoz hasonló volt. 73 Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában Föl.Lat.277. számon regisztráltak Bél kéziratának másolatai. 74 Lukács (1943) erre vonatkozóan azt írta, hogy „A » Notitia« 82 kötetet kitevő kéziratának csak mintegy ötöd része került sajtó alá. A többit ... Batthyány József kalocsai érsek.... vásárolta meg 1600 Ft-ért. Pozsonyból a kézirat gyűjteményt hajóval Kalocsára szállították 1770- ben. Néhány ládába a hajósok gondatlansága folytán víz ömlött be, amitől a kéziratok súlyosan megrongálódtak.’’ (230. p.)
