Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
XI. A Balaton vízállásának változásai a siófoki leeresztő-zsilip megépítésétől napjainkig
416 XL A BALATON VÍZÁLLÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI A SIÓFOKI LEERESZTŐ-ZSILIP MEGÉPÍTÉSÉTŐL... A vízállás észleléséről, az adatok nyilvántartásáról és értékeléséről Baranyi (1975a) a következőket állapította meg: „A tó napi vízállását, abból a havi közepes vízállást 1909-ig egy vízmérce, 1909-tól kettő' és 1936-tól már több vízmércén észlelt vízállás figyelembevételével lehetett meghatározni■ A tó napi és havi közepes vízállását 1959-tól 7 vízmérce észlelési adatai alapján határozták meg, amelyet siófoki kiegyenlített vízállásnak neveznek. Az 1863-1970. időszakra nincsen egységes módszerrel meghatározott vízállásadatsor, hacsak a Siófokon észlelteket nem tekintjük annak. A siófoki vízállás — tekintettel a víztükör állandó mozgására (hullámzás, vízlengés) - egymagában a közepes vízszint meghatározására nem alkalmas... Egyes esetekben... 7 vízmérce észlelési adatai alapján sem lehetett pontosan meghatározni a tó közepes vízszintjét és vízszintváltozását. Ugyanis vihar alakalmával a vízállás pontosan nem olvasható le, a hullámzás, vízlengés hatása pedig időről-időre változik. A Balaton víztükre állandó mozgásban van, a szél és a légnyoinás hatására felszíne ritkán tekinthető vízszintesnek. A tó vízállásának feldolgozásával, értékelésével foglalkozó szakemberek mindig igyekeztek kiküszöbölni a fentiekből eredő hatásokat, és pontosan meghatározni a tó »nyugalmi« vagy »kiegyenlített« vízszintjét. A nyilvántartási kationokra, évkönyvekbe az 1950-es évektől kezdve már javított adatok kerültek... A tó vízállásai nem tükrözik hűen a természetes vízjárást, mivel a vízszintek alakulásában jelentős szerepük volt a vízeresztéseknek, a vízszintszabályozásnak. A vízszintszabályozás feltétele, elve és gyakorlata az idők folyamán változott..., 1923-tól azonos elvek szerint de nem azonos feltételek mellett történt... 1923-ig az évi vízszintingadozás mértéke és hosszabb vízszintingadozásai is jóval nagyobbak voltak, mint az azt követő időszakban... a Balaton vízállásai... 1923-tól tekinthetők homogénnek.” A Balaton vízfelszínének alakulásában 1863. óta többször fordult elő rendkívül alacsony, vagy éppen magas vízállású időszak. Az első ezek közül röviddel az első siófoki leeresztő-zsilip működésbe helyezése előtt, 1863. szeptember elején kezdődött és 1871. január elejéig, hét éven át folyamatosan tartott, amelyet azóta sem észlelt, rendkívül alacsony vízállások jellemeztek. Ebben az időszakban, 1866. november 30- án mérték a Balaton eddig legalacsonyabbként számontartott -42 cm-es vízállását. A második időszakot, ami 1877 januárjával kezdődött és több mint öt évig, 1882. március közepéig tartott, azóta sem ismétlődött rendkívül magas vízállások uralták. Ebben az időszakban mérték a Balaton eddig legmagasabbként számon tartott +193 cm-es vízállását, 1879. május utolsó és június első négy napján. Ez a két 20 éven belüli szélsőséges vízállású periódus szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy a Balaton vízszintingadozása igen nagy szélső értékeket érhet el. A megnevezett két szélső érték közötti különbség 235 centimétert, azaz A Balaton vízállásának változása 1863-1882 és 1963-1982 között
