Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VIII. A Sió-zsilip karbantartási és a Sió-csatorna bővítési, partbiztosítási munkálatai 1895 és 1934 között
352 VIII. A SIÓ-ZSILIP KARBANTARTÁSI ÉS A SIÓ-CSATORNA BŐVÍTÉSI ... MUNKÁLATAI... balatoni vízállásai nem igazolták. A Sió-csatoma mederbővítési és szabályozási munkálatainak ismertetésekor már említettük az 1903. évi vízállásváltozást, ami miatt először hangzottak el széles körben panaszok a strand- és nyaralótulajdonosok részéről, pedig az év során a május eleje és október vége közötti 64 ernes vízszintcsökkenésből a június 10-től augusztus 20-ig tartó fürdőszezonra csak 20 cm-nyi apadás esett. Ezekkel a panaszokkal kapcsolatban írta Kolossváry Ödön (1916) a következőket: „Az által, hogy az ország közönsége kezdte a Balatont felkeresni, egész új és ma már úgyszólván a Balaton vízállásainál elsősorban figyelembe veendő érdekkör keletkezett, hisz már is milliókra megy az az összeg, melyet a Balatont fölkereső közönség évenkint ott költ el. Hogy ez az érdekkör a Balaton vízállását tekintve újabb követelést támaszt, kitűnt már első ízben 1903-ban, midőn a Balaton vízállása a 0 pont fölött 0,59 m-re szállott alá, tehát midőn még mindig magasabb volt 13 cm-rel a Kiszely javasolta középvízállásnál. A fürdőző és nyaraló közönség már e vízálláskor élénken tiltakozott a Balaton vízszínének további apasztása ellen úgy, hogy ennek hatása alatt kénytelen volt a földmívelésiigyi miniszter a kívánalmak és a teendők megállapítása czéljából Balatonfiiredre értekezletet egybehívni. Természetes, hogy az értekezlet eredményre nem vezetett, mert a szakközegek újból a ma számtalanszor hangoztatott véleményünknek adhattak csak, kifejezést, hogy mindaddig, míg a Sió-csatornát 50 nr'' másodperczenkinti vízemésztésre ki nem bővítik, lehetetlen a Balaton vízállásainak szabályozása.” Az idézetben megnevezett balatonfüredi értekezleten a Sió menti gazdálkodók a nyári vízeresztések mellett, a gyorsan terebélyesedő Balaton-parti fürdőtelepek képviselői pedig az eresztés ellen szóltak. A vitához hozzászólt Lóczy Lajos is, aki kifejtette: „Hiábavalóak az ellentétes törekvések. A mérnöki tudás és munka nem képesek egyiket sem kielégíteni. A Balaton 600 négyzetkilométernyi medencéje a meteorológiai elemek hatása alatt áll, a melyeket megváltoztatni nem képes”, majd véleményének indoklása után még megjegyezte, hogy „tíz év múlva ismét be fog állani a magas víz és azok, a kik legjobban panaszkodnak a víz megfogyására, tíz év múlva a magas víztől fognak sírni.” Ez utóbbi megjegyzését bizonyára arra alapozta, hogy az előző negyven évben nagyjából évtizedenként váltották egymást a forró száraz, és a nagyon erős nedves időjárási időszakok. így történt a 20. század elején is; a tó vízgyűjtő területén előbb 1914 tavaszán és nyarán, majd 1915 tavaszától egészen 1917 nyaráig folyamatosan nagy esőzések, havazások voltak, aminek következtében a Balaton rendkívüli módon megáradt. Hiába tartották nyitva a Sió-zsilip összes nyílását és eresztettek állandóan mintegy 30 m3/s meny- nyiségben vizet, a tó vízállása 1914-ben +114 cm, 1915-ben +132 cm, 1916-ban +156 cm, 1917-ben + 151 cm, magasságig emelkedett. A Balatoni Szövetség hivatalos értesítőjében, a Balaton c. lap 1916. márciusi 1-i számában „A Balaton vízáradása” címmel hosszabb írásban foglalkozott a magas vízállással, amelyben egyebek közt a következőket írták: „...találgatásokra és téves vádaskodásokra ad okot, hogy a Balaton vízszintje a közévízállásnál több mint egy méterrel magasabb... és már két esztendő óta állandóan izgalomban tartja a kedélyeket... nemcsak a rét, hanem azok a nyaraló tulajdonosok is panaszkodtak, a kik nagyon is mély terültekre raktak szőlőt az alsóparti homokba, és akik, hogy hamar juthassanak a vízhez, ahhoz nagyon is túl merészen közel építkeztek... a szövetségi értekezleteken számtalanszor szólalt meg az aggodalom hangja, hogy némely helyen... építkeztek olyan területekre, melyek alig fél méterrel magasabbak a Balaton rendes vízállásánál. Nem attól féltek az emberek, hogy meg is nőhet egyszer a Balaton, hanem inkább attól, hogy a víz majd mindig kisebb lesz. A Balaton inkább visz- szavonul a medrébe és különösen tartottak az avatatlanok a Sió-csatoma kibővítésétől, mint a melyen majd le fog szaladni a Balaton vize, nagy kárára mindenkinek. Minden szélsőség nyomában veszedelem jár! Ilyen szélsőségek összetalálkozásának eredménye a megáradt Balaton. Nem első, hanem időközönkénti visszatérő jelenség ez. De a mióta a Balatonon fürdőélet van, most először akadt vele dolgunk, azért érezzük annyira a terhét.”
