Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VIII. A Sió-zsilip karbantartási és a Sió-csatorna bővítési, partbiztosítási munkálatai 1895 és 1934 között
346 Vili. A SIÓ-ZSILIP KARBANTARTÁSI ÉS A SIÓ-CSATORNA BŐVÍTÉSI ... MUNKÁLATAI... Sió-meder felső végpontján, a vasúti hídtól 1280 méterre lévő bukógát alatt a déli oldalon hajókihúzó-be- rendezést létesített. Az emelőszerkezettel a könnyű sportcsónakokat, a kisebb 1-2 tonnás motoros hajókat és dereglyéket (uszályokat) a mederből ki lehetett venni, kerekes szállítójárműre lehetett helyezni, s azzal a szárazföldön a Balatonig szállítani. A Sió-szabályozáshoz kapcsolódva valósították meg a Nádor-csatorna régóta húzódó bővítését és töltésezését a Székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatal által kidolgozott terveknek megfelelően. Dóka Klára (2001) tanulmánya szerint a csatomabővítéshez az első államkölcsönt 1927-ben adták ki. A munkálatok azonban 1932-ben - mivel a vállalkozó nem tudott hitelhez jutni - teljesen leálltak. A következő évben Sajó Elemérnek, az FM Folyammérnöki Ügyosztálya vezetőjének közbenjárására sikerült pénzt biztosítani a munkálatok befejezéséhez, amelyek több mint egymillió pengőt emésztettek fel. A felvett hiteleket a Nádorcsatoma Társulat azonban még a gazdasági válság után sem fizette vissza, ezért az FM a harmincas évek végén azokat adó formájában hajtatta be a tagoktól. A sárvízi szabályozás legnagyobb eredményét a 220 km hosszúságban létrehozott védtöltések jelentették, amelyekkel a Nádorcsatoma összes védtöltéseinek hossza 314 km-re terjedt ki, s így az árvízi visszaduzzasztások miatti elöntések veszélye jelentősen csökkent. A Sió-csatorna bővítésével és a Nádor-csatorna töltésezésével az 1930-as évek közepén a szakemberek számára úgy tűnt, hogy megoldhatóvá vált a vízeresztésekkel a Balaton vízszintjének szabályozása. A következő évtizedekben azonban kiderült, hogy az 50 m3/s kapacitású siófoki zsilippel, valamint az 50 m3/s, illetve 90 m3/s emésztőképességű csatomamederrel a rendkívüli csapadékos években nem lehet - vagy csak igen ritka esetben - a Balaton vízszintjét úgy szabályozni, hogy az ne haladja meg a siófoki vízmércén a +100 cm-t. A siófoki hajókikötő átalakítása és bővítése 1911-1935 között Az 1862-1863. évi Sió szabályozási munkák során a siófoki vízleeresztő zsilip építésekor létesített hajókikötő fából készült kikötő-partfalai - az időnként végzett javítások ellenére a jégrombolások és a korhadás miatt - annyira tönkrementek a 20. század első évtizedéig, hogy halaszthatatlanná vált a hajókikötő felújítása és egyben kibővítése a megnövekedett hajóforgalom miatt. A balatoni kikötők tervezését és - Kaáli Nagy Dezső (1929) szerint - házi kezelésben való építését az 1908-1911. években közvetlenül az Országos Vízépítési Igazgatóság végezte. A siófoki hajókikötő átalakítására és bővítésére a Balatoni Kikötők m. kir. Felügyelőségének létrehozásával egy időben került sor. A siófoki kikötő tervezése és építésének megkezdése a fonyódi és balatonboglári, a tihanyi és révfülöpi állami kikötők építése során szerzett tapasztalatok alapján történt egy akkor újnak számító vasbetonlemezes függőleges partfal alkalmazásával, amit először 1911-ben a révfülöpi gőzöskikötőnél valósítottak meg. Bár a balatoni kikötőfelügyelő-ség hivatalosan 1912. január 1 -el kezdte meg működését, a siófoki hajókikötő átalakításának tervét Kaáli Nagy Dezső 1910-1911-ben már első formájában kidolgozta, sőt az előkészítő munkálatokat is megkezdték 1911 második felében. Az 1912-1913. években a teher- és télikikötő építési munkái folytak, amelyhez a felügyelőség a kotró- és hajójavító műhelyének, valamint raktárainak megépítése is hozzátartozott. Ezek csaknem teljes elkészülte után 1914. február 15- én Siófokon tartott egyeztető értekezleten döntöttek az új személykikötő és várócsarnokának helyéről, amit a réginél valamivel közelebb építettek ki a Balaton partvonalához viszonyítva, igen rövid, alig több, mint másfél év alatt. A Balatoni Szövetség hivatalos értesítőjében a „Balaton” c. folyóirat 1915. augusztusi számában képes tudósításban számolt be az új kikötő építéséről és annak elkészültéről. „A siófoki kikötő' hossza 200 méter, szélessége 20-80 méter és a Balaton középvízállása alatt 2 méter mélyen van kikotorva. Kiépített rakpartjának hossza 130 méter. Védett vízterülete 2,5 hek
