Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VII. A Sió csatornázása, a siófoki zsilip és a hajókikötő létrehozása
A MÁSODIK SIÓFOKI SIÓ-ZSILIP ÉPÍTÉSE 323 Az első Sió-zsilip 1863. október 25- től 1892. november 22-ig volt használatban. Ez alatt a 29 év alatt a szerkezetén nem változtattak, de 1871-ben kicserélték a puhafa alkatrészeit, 1874-ben, 1880-ban és 1883-ban pedig nagyobb javításokat végeztek rajta. Ezek költségei összesen közel másfélszeresét tették ki a zsilip építésére eredetileg fordított 4984 forint összegnek. Arról, hogy a Déli Vasútnak mennyibe került közel három évtized alatt a zsilipkezelés egyéb kiadásai, nincsenek adatok, de óvatos becslés szerint ez meghaladta a 10000 forintot. Ezek a kiadások a vasúttársaságot terhelték, pontosabban annak működési kiadásait növelték, s amelyek még mindig kisebb terhet jelentettek számukra a Balaton zabolázatlanul pusztító áradásai által okozott károknál. Az 1863-ban végrehajtott szabályozási munkálatokat követet másfél évtizedben nyilvánvalóvá vált, hogy sem az addig kiépített Sió-csatornával és elvégzett Sió-szabályozással, sem pedig a siófoki zsilippel nem lehet a Balaton időnkénti igen nagy árvizeit kezelni. 1879-től, Kiszely Károly előterjesztésének időpontjától kezdve tudták, hogy egyik sem felel meg a kitűzött célnak, mégis az érdekeltek ragaszkodtak azok fenntartásához, mert világos volt, hogy a Sió-csatorna és zsilip Kiszely javasolta átalakításához, ill. megújításához szükséges költségek sokszorosan meghaladnák az 1863. évi beruházás összegét. Ezért inkább vállalták az egyre romló állapotú zsilip javításával és kezelésével járó terheket, mintsem hogy egy új zsilip építésével és a Sió-csatorna bővítésével kapcsolatos eljárásokba bonyolódjanak, amelyek egyébként már 1881-ben elkezdődtek. A Balaton vízállásának, a Sió-zsilip nyitásának és a Sió csatorna vízállásának adatai 1892 júniusában A második siófoki Sió-zsilip építése A közmunka- és közlekedésügyi miniszter 18.693/1881. sz. rendelete alapján a zalaegerszegi építészeti hivatal újólag felmérte a Siót, és e felvételek után a minisztérium megbízást adott Hekler Károly kir. mérnöknek egy új zsilip tervének elkészítésére. A rendeletben meghatározták a zsilippel kapcsolatos főbb kívánalmakat; nevezetesen azt, hogy alkalmas legyen a Kiszely által javasolt 48 m3/s vízmennyiség lebo-
