Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VII. A Sió csatornázása, a siófoki zsilip és a hajókikötő létrehozása
A BALATON VÍZSZINTJÉNEK SZABÁLYOZÁSA AZ ELSŐ SIÓFOKI ZSILIPPEL 313 vízmennyiségeket, és a kapott adatokat táblázatban foglalta össze, mely tartalmazta azt is, hogy egy- egy adott mértékű folyamatos vízrendezésnél lefolyó vízmennyiséggel egy év alatt mennyivel lehet leszállítani a Balaton víztükrét. Számításai szerint, ha a Sióban állandóan 0,63 m mélységű vizet folyatnak, akkor ennek táplálására 3,38 m3/s vízmennyiséget kell a zsilipen átereszteni, s ebben az esetben egy éven át tartó, folyamatos eresztéssel csak 0,175 méterrel lehet a tó vízszintjét lejjebb szállítani. Ha viszont a megengedhető legnagyobb, 1,26 m csatorna vízmélység fenntartásához szükséges 10,24 m3/s vízmennyiséget eresztik, akkor egy év alatt a tó felszíne 0,53 métert apadhat. Bukovszky György (2004)353 Kiszely számításairól a következőképpen fejtette ki véleményét, több mint száz évvel később: ,,Az 1863. évben tervezett esés és szelvény adatok (már metrikus rendszerbe átszámolt értékei) alapján a Chézy- képlettel számolt. A sebességi tényezőt tapasztalati szorzónak nevezte. Erről megjegyezte, hogy kisebb mélységű', rendes folyású vizeknél 50,9 m°-5/s értéknek veszik fel. Itt azonban a víz már a kifolyásnál nagy sebességgel rohan, s csak hosszú folyás után csillapodik annyira, hogy az átlagos értéket megközelítse. Ezért a szorzó tényezőt gyakorlati mérésekkel, a vízállást is figyelembe véve határozta meg. Ennek ellenére a zsilip utáni vízhozam emelkedés, amelyet az előző évben végrehajtott és a későbbi vízhozammérések is megerősítettek, nem a sebességi tényező... növekedésének, hanem a szelvény-bővülésnek következménye volt. Kiszely ugyanis nem a tényleges, hanem a tervezett meder szelvénnyel számolt. Az 1,3 m mélységű szelvény esetében a 14,85 m2-nyi terület 1878-ra - a bővülés hatására — 16,976 m2 területre nőtt. Két lábnyi víznél (0,64 m) a sebességi tényező 53,96 m°'5/s és a vízhozam 3,38 m3/s. A négy láb magas víznél (1,26 m) a szorzó már 55,8 m°-5/s-ra nőtt, a vízhozam pedig 10,24 m-Vs- ra változott. ... Ebből megállapítható, hogy a zsilipkezelési szabályzatában előírt 2 lábas és 4 lábas vízeresztési határok között évente csak 0,175-0,532 m apasztás érhető el." Ezek az adatok a Kiszely által „ideiglenes szabályutasítás”-nak nevezett vízszint-szabályozási megállapodás szélső határait jelentették, s amely korlátok között leereszthető vízmennyiséggel szerinte nem lehetett megfelelően befolyásolni a Balaton vízállását. E megállapításának alátámasztására közölte a Balaton Adria-tenger feletti kis és nagy vízállásainak adatait 1862-től 1879. év augusztusáig, és a Sió-zsilipen át leeresztett vízmennyiséget a csatornában lefolyt víz egész évre számított átlagos mélységével együtt. A konkrét vízállásadatok nem minden esetben egyeznek meg azokkal, melyeket Cholnoky (1918) közölt („ötnapos közepekben”) ugyanezen évekre vonatkozóan, de így is jól tükrözik a tó minimális és maximális vízállásainak alakulását a Sió-zsilip létesítését követő másfél évtizedben. A Kiszely által összeállított táblázatban a legalacsonyabb vízállás 1866-ban 99,18 m A.f. volt. Ez az FM Vízrajzi Osztálya későbbi 4,47 m-es korrekciójával 103,65 m A.f.-nek, illetve a siófoki vízmércén -43 cm-nek felelt meg, és ez -1 cm-rel tért el a Cholnoky által közölt 1866. november 30-i —42 cm-es vízállástól. A táblázatban feltüntetett legmagasabb vízállás az 1879. évi 101,54 m A.f. volt, ami az előbbi korrekciók szerint 106,01 m A.f.-nek, illetve +193 cm- nek felelt meg, s azonos volt Cholnoky által 1879. május 31-június 4. közötti öt nap vízállásával. A vízállásadatok ismertetésénél megemlítette még, hogy 1879. május 11-én tomboló szélvihar reggel 4 óra és délelőtt 10 óra között a Balaton víztükrét Siófoknál 101,85, vagyis 106,32 m A.f. magasra felkorbácsolta. Mint azt az előterjesztésének későbbi részében leírta, ez a siófoki vízmérce szerinti +224 cm-es vízállással bekövetkezett kilendülése a tó víztömegének, ami az előző napi vízálláshoz képest +37 cm hirtelen vízszint-emel- kedést jelentett, átszakította nemcsak a zsilipet, hanem annak a parthoz csatlakozó töveit is. A vízállásadatokhoz hasonlóan figyelmet érdemelnek KiszELYnek a vízeresztésre és a Sió-csatornában lévő víz mélységére vonatkozó adatai is az 1870-1879. évekre vonatkozóan. 353 Bukovszky (2004) A Sióberki Társulat és a Balaton vízszintszabályozásának rövid története. 33. p.
