Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
AZ 1827. ÉVI XXXIII. TC. BALATON-LECSAPOLÁSI ÉS SIÓ-SZABÁLYOZÁSI RENDELKEZÉSEI... 255 lenne; azért mind a ’ csatornát az iszaptól tisztán tartaná a’ víz-erő, mind elegendő vízmélységet adna azon folyók tömege a ’ hajózásra; mivel a ’ Balaton színe most Siófoknál csak hatvankét láhnyira áll magasabban, mint a' Duna’ középvizének színe Bátánál. Ezen két pont egymástóli távozatja - a sárvízi és siói völgyekben levő mostani vízfolyás után mérve - hetven ezer öt száz (70 500) bécsi vont öleket teszen. A Balatonból kiömlik egy másod idő-percben középszerű vízálláskor két száz. hatvankét köblábnyi víztömeg. Kétszer ennyire lehet bátran a ’ befolyás mennyiségét eszterulő-át egy másodidő-percz alatt tenni, mellynek egyik fele most a ’ kipárolgás, másik fele a ’ kifolyás által emésztetik meg. Innét lehet látni, milly nagy kár, hogy e ’ nagy víztömeg tudományos intézkedés által nem használatik erőművekre, hajózásra, kiszárításra és öntözésre; a’ mi pedig mindeggyütt lehetséges bő áldással a’ nélkül, hogy valakinek, vagy csak egyes birtokosoknak is, valaha ártana, ezen intézet. Különösen kedvező a’ hajózásra Ozorától Siófokig a’Sió folyónak kevés esete, úgymind; húszezer (20,000) öl távozatra huszonkét lábnyi eset közép vízálláskor. Balatonnak, mint széles tónak, Zala-Hídvégtől Siófokig, vagy is negyvenkétezer (42,000) vont öleire tapasztalás alá vehető esete nincsen. A’ Zala folyónak Kehidától Zala Hídvégig, az az tizenkét ezer hétszáz (12,700) öl távozatra csak tizenhat láb az esete. Ezen vízszin-eset még is elegendő a’ kiszárításra és a’ csatornának jó karban tartására, mint ezt sárvízi illy esetűcsatornák tanúsítják. De kivétel szerint Ozorától Kehidáig erőművek nem lehetnek a’csatornán, mivel az esetet nem szükséges mérsékelni. Ezen folyóágyazatnak nem kívántatnék több, mint öt öl széles, és két öt mély előásás, mellyet öt vagy hat évek alatt, kevés emberi munkától segítetve, tizenhat ölig szélesítene a' víz ereje a ’ Sió, Kapos-vizicsatornák, s ’ Körös folyói átmetszések példája után ítélve. A’ Sió, és Kaposvizek egyesült csatornája Agáidtól ozorai határáig harmincz ezer (30,000) öl távozatban néhol hat, néhol hét öl szélességben nyert előásást, melly hat év alatt elérte tökéletes szélességet, tizennégy ölet, a’ mennyit víztömege kívánt. A’ Kaposvizi csatornát Sióvali összvefolyásától kezdve huszonhat ezer (26,000) vont öl távozatra négy öl széles s’ kilenc láb mély előásásból egyedül a’ vizerőhat és hét ölre szélesítette öt év alatt." Beszédes ezt követően ismertette a hajózható csatorna megvalósításának útját álló akadályokat, köztük a Sión lévő malmok problémáját. Ezekről a következőket írta: „Negyedik akadály az: hogy három hasznos, 1827dik évben újított nagy malom és zúgó van a’ Sió folyó természetes ágyába téve, felsőbb helyen jóvá hagyott igazítás (correctio) útján; ámbár ezen igazítás csak a’ sárvízi csatornák’ bátorságáért a’ malom tavakban úszó lápok’ (gyökér szigetek’) földre ültetése végett eszközöltetett; S’ ezen czél el is van érve. A’malmok ezek: ozorai kilencz, mező-komáromi hat, kiliti nyolcz forgó kőre. A’ k. biztosság és a’t. Tolna vármegye’ bölcsessége simontornyai tizenegy, kölesdi kilencz, pinczehelyi hat forgó kövű malmot 1820dik év körül szüntetett meg kárpótlás nélkül, egyedül a’közjó végett; pedig a’kölesdi malom szinte felsőbb engedetem mellett újra épülhetett, és nagy zugója csatornával együtt újra fel is volt épülve." Majd a továbbiakban néhány megjegyzés után kijelentette: „Mert ha egyszer ezer malmok a Sió’ágyából kimennek, akkor a ’ Balaton leszáll; s ’ ezáltal kilenczvenkét ezer (92,000) hold terem elő a ’ víz alól, szerencsére a ’ siói malom-birtokos uraságoknak is a’ Sió és Balaton ’ vize közel harmincz. ezer (30,000) hold földet vissza óid.” Beszédes könyvében foglaltakat Ligeti (1980) a következőképpen értékelte: „... Beszédes József terveiben is a lecsapolási szemlélet uralkodott, azonban hamarosan elismerte a Balaton vízrendszerének jelentőségét, amit a »Kolozsvártól Grétzig országos nagy csatorna terve« című munkájában foglalt ösz- sze. A terv egyes részei utópisztikusak, azonban sok jó műszaki elgondolást is tartalmaznak." Ligeti tévedett, amikor úgy gondolta, hogy Beszédesnek valamikor el kellett volna ismernie a Balaton vízrendszerének jelentőségét, mivel, mint azt az előzőekben bemutattuk, már pályája kezdetén sárvízi szabályozó és uradalmi mérnökként pontosan tudta, hogy a Sárvíz, a Kapos, a Sió, a Balaton és a Zala milyen összefüggésben van egymással, illetve a Dunával. (Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a könyv megírásakor közel harminc éves tapasztalattal rendelkezett a Balaton vízrendszerét illetően.) Ligeti
