Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
256 VI. ÚJABB KEZDEMÉNYEZÉSEK A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA ÉS A BALATON LECSAPOLÁSÁRA... nem közölte, hogy mik voltak a könyvben vázolt terv „utópisztikus” részei és azt sem, hogy mik voltak a „jó műszaki elgondolások”. Beszédes 1839-ben megjelent könyvében tulajdonképpen Krieger 1776. évi tervezetének ötödik részében vázolt hajózható csatornalétesítési elgondolást fejlesztette tovább, annak a vezérelvnek megfeleló'en, amit az első oldalon kezdő szövegként írt le. Idézzük: „Folyóvízit szekrényes csatorna (navilio) olyan ásott vízágy, avagy hajózható folyó-ágzat, melly minden száz öl távozatra körülbelül egy hüvelk esetet nyer, az az csak annyit, hogy a keskenyebb ásást, melly vezérül szolgál a ’ menetre s ’ mélységre nézve, kelletig meg szélesíthesse a ’folyam, az árvizekből szükséges mennyiségű tömegtől segíttetve; azután pedig a’ víz erejével kevés emberi segítség mellett az iszapolástól magát mentve tarthassa." Ezek a gyakorlati tapasztalatokon alapuló elvi megállapítások azonban nem voltak elegendőek ahhoz, hogy a Sárvíz-Kapos-Sió-Balaton-Zala vízrendszerben tartósan (évtizedekig) fennmaradó csatornamedreket lehessen létesíteni. Az élet nem igazolta BESZÉDESnek ezt a vezérelvként kihangsúlyozott elgondolását, s aminek kritikáját legélesebben Zichy Nándor gróf, a Nádorcsatorna Társulat elnöke fogalmazta meg 1879-ben a Sárvíz szabályozásával kapcsolatban tett elnöki előterjesztésében, és amit ifj. gr. Zichy János tett közzé 1896-ban „A Nádorcsatorna-Társulcit Monographiája” c. kiadványban.289 ,A szabályozás lényegileg műtani dolog, és ezért ...a szabályozó mérnök 1826-iki emlékiratában letett elvekre és mindenki által észlelt tényekre mutatok. Beszédes szerint Böhm a sárréti munkálat alapigazságául ezeket tette le: 1- ször. Ha a Duna ágya Battától Tolnáig rendesen megfog igazíttatni, azAgárdig terjedő Sárköz kiszárad. 2- szor. Ha a Sió vize napkeleti oldalán Harcztól Simontornyáig szakadatlanul elvonuló töltés mellett félreszorítva deriváltatik, a szt...miklósi határtól Agárdig kiszárad a Sárrétség. 3- szór. A szárító közép-csatorna legalább három lábbal alább hordozza a szivárgó vizet a földszinénél. A szabályozás elve tehát az: a Duna vize nem szorítja vissza a Sár és Sió vizét, tehát a Sárvölgyének vize a szárító-csatornába leszivárog, és a Sió vize csak Harczig folyik magasabban a Sárrétségben, medre pedig elégséges annak levezetésére. így szabályoztatott. Hogy áll a dolog a mai tapasztalás szerint? 1- ször. A Duna az eddigi szabályozás következtében nem csak rendkívüli esetekben, de rendszerint elárasztja a vidéket egészen az agárdi határon túl. 2- szor. A Sió medre nem tudja levezetni az. idegen vizeket, és nem csak az idén, de csaknem évenként már Simontomyától lefelé elárasztja a Sárvölgyet, átcsap partjain és elszaggatja azokat, sőt a szárító árokba is átcsap. 3- szor. A szárító derék árokban a Duna és a Sió vize felszorítja a vizet, az a Sárvölgye vizeit levezetni képtelen, annak jelentékeny része rendszerint, ezen évben pedig szakadatlanul és egész fel a Veszprém megyei Ősi határig víz alatt áll. A szabályozás alapfeltevései tehát lényegesen alte ráitattak, akár már eredetökben voltak légyen tévesek, akár a Duna irányában változott viszonyok és a Sió és Balaton szabályozása következtében szenvedtek légyen változást. Azt sem lehet józanul feltenni, hogy akár a Duna szabályozása Budapest alatt, akár a Balaton és Sió vizeinek még bővítendő lefolyása ezen helyzetet javítsa, sőt ellenkezőleg csaknem bizonyos, hogy mindkét irányban tömegesebben fog a víz ezentúl a Sárvölgyébe érkezni.” Gróf Zichy Nándor idézett negatív véleménye 54 évvel azután hangzott el, hogy gr. Zichy Ferenc kir. biztos benyújtotta a’ Sárvíz csatornázásának sikeres megvalósításáról szóló jelentését a pozsonyi országgyűlésnek, és 37 évvel azután, hogy a Balaton vízszínének két öllel történő csökkentéséről szóló határozatot ismertették Balatonfüreden. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy nyilvánvalóvá váljon: a kis esésű vizek nem tudnak úgy medret vájni maguknak - még emberi segítséggel sem, - mint ahogyan azt Beszédes elképzelte. 289 Ifj. gr. Zichy (1896) 54-55. p.
