Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
244 VI. ÚJABB KEZDEMÉNYEZÉSEK A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA ÉS A BALATON LECSAPOLÁSÁRA... „Kivonása. Azon föld mennyiségnek melly a’Balaton Tavának a Királyi Biztosság czélban vett 2 öl letsapolása által Tettes Tolna, Veszprém, Szala, és Somogy Vármegyében fog nyerődni ” (Az 1834. április 29-i ádándi összejövetel előtt készített földterület-kimutatás első oldala) A lecsapolási tervvel kapcsolatban az első kérdést maga a királyi biztos tette fel BESZÉDESnek a Balatonból levezetendő vízre vonatkozóan mondván, hogy az Ozora és Némedi között már megásott 3 egész 2/4 öl szélességű csatorna véleménye szerint nem tudja majd befogadni a Balatonból jövő vizet, a tervben pedig a csatorna kiszélesítése nem szerepel, amit ő mindenképpen szükségesnek tart. Beszédes válaszában elmondta, hogy a csatorna két partoldalából a víz már 3-3 láb szélességet elsodort, s így az 4 öl széles lett. Ám ő is úgy véli, hogy azt - a Balatoni segédmunkálatok költségeinek terhére - további egy öllel szélesíteni kell. Zichy felvilágosítást kért Be- SZÉDEStől arra vonatkozóan is, miért van sokkal kisebb összeg előirányozva az igazgatóság költségvetésében a kiszárító Sárvíz-csatorna töltéseinek hátrább helyezésére, amikor 1832- ben, a Balaton-szabályozás vezérelveinek tárgyalásakor éppen Beszédes tartotta szükségesnek ezen a csatorna töltéseit 18 ezer öl (34 km) hosszúságban 10 öllel (—19 m-rel) hátrább tenni. Beszédes válaszul elmondta, hogy korábbi véleményét, illetve javaslatát Krieger régebben készített munkájára alapozta, mely szerint teljesíthetőnek tartotta a Balaton vízének olyannyira való lecsapolását, hogy annak a medrében nem több mint 50 ezer holdon „tanyázó víz” (azaz kb. 216 km2 felületű víztükör) maradna csak. Most azonban az újabb vízmérések és a valóságos tapasztalatok alapján az a véleménye, hogy 2 öllel történő lecsapolás után még 112 ezer holdnyira terjedő vízfelület marad a Balatonban, ezért biztosan állítja, hogy ezeknek a töltéseknek 10 öllel való hátrább tétele fölösleges. Beszédes válasza azt bizonyítja, hogy nemcsak jól ismerte - még az Esterházy uradalmi mérnöki idejéből - Krieger 1776. évi lecsapolási tervezetét, hanem fel is használta azt a Kapos, a Sió és a Balaton első szabályozási terveinek elkészítésénél. A jegyzőkönyv szerint, miután Beszédes válaszait Zichy elfogadta, felszólította a gyűlés résztvevőit, hogy a továbbiakban a lecsapolás megvalósításához szükséges költségekről tanácskozzanak, ami élénk reakciót váltott ki a vármegyék küldöttségei és a nagy uradalmak képviselői részéről. Elsőként Fejér vármegye képviselői nyilatkoztak úgy, hogy az előterjesztett terveket és térképeket előbb a vármegyéknek kellene megküldeni külön-külön való megvitatásra, és miután azok tanácskoztak róluk, volna csak tanácsos a költségekről egy újabb közös összejövetelen egyezkedést folytatni. Kijelentették azt is, mivel nincs felhatalmazásuk arra, hogy a szabályozási költség hozzájárulásokról tárgyalásokat folytassanak, ezért nem kívánnak az erről szóló tanácskozásban sem részt venni.* 274 A tómenti mocsarak és berkek területét leszámítva, a 100000 kát.hold kiterjedésű Balaton területéből 41535 kát.hold 677 öl2 száraz terület állna elő'." Bertók adatai, melyeket magyar holdról számított át kh-ra pontosak, csak a Sió menti mocsarakra, bozótokra vonatkozó adataiban, - ami a jegyzékben három megyének megfelelő bontásban szerepel - mutatkozik kisebb eltérés, illetve korrekció. (586. p.) 274 A Fejér megyei küldöttek feltűnően aktívak voltak a tanácskozáson, annak ellenére, hogy egyetlen Balaton vagy Sió melletti település sem tartozott megyéjükhöz. A szabályozás ügyébe való beleszólásukat arra alapozták, hogy az befolyással lesz a sárvízi csatornákra, s ezért a jegyzőkönyvben kérték annak rögzítését is, hogy ha a Balaton vize a Sárvíz-csatornának, s ezzel a szabad királyi Székesfehérvár városának kárt okozna, úgy a szabályozás ellen óvást emelnek. Kezdeményezésükkel a másik ellenkező. Tolna vármegye pozícióját erősítették.
