Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
AZ 1827. ÉVI XXXIII. TC. BALATON-LECSAPOLÁSI ÉS SIÓ-SZABÁLYOZÁSI... 229 helyeztetnek, mert a' Balatoni Birtokosoknak előbbvaló jussok eredet a haszontalan vizek leeresztésére, mint a malom birtokosoknak azon leeresztést agadálozó gátok, úgy mint a malmok föntartása; Nemes Veszprém Fehér és Tolna Vármegyék részérül ellenben az válaszoltatván erre, hogy senki is más kárával nem gazdagothatván a Malom Birtokosokat az új Regulatio által veendő haszon vehető kedvéért Malmaik elpusztításával károsítani nem lehetne és annyival is kevesebbet, mivel az 1807=17 Törvény Tzékely a vízi munkák tellyesitésével minden magányos Birtokosokk okozható károkat meg téríteni rendelné, melly megtérítés a Malmokra nézve is alván azokat tsak úgy, és akkor lehetne eltörülni, ha ezen kár a regulázni kívánó vizjnelléki Birtokosok által meg térítik, és noha még ez részrülföl hordot azon okokra, hogy ezen malmok a' Sió Regulatiojat tellyesitő Királyi Biztoság a' Hellytartó Tanáts végzése következésében meg igazittatni rendeltettek, és igy a' Birtokosok mint jó lelkű Birtokosok az Eő vagyonuktul ingyen meg nem fosztathatnának Nemes Somogy Vármegyének több rendbéli ezen malmok fölathatása ellen tett Protestátioi is, ellen mondásai is válaszul adattak, sőt mint Somogy mint Zala Vármegye részérül több ízben sorgolva emlétetett az is, hogy valamint ezen Protestatiok a' káros malmoknak elpusztítását szabályozó Jussokat fönt tartyák, úgy ha semmi Protestatio nem történt volna is minekutána akkor midéin a' Malmok a' Királyi Biztoság által továbbra is megtarthatokk rendeltettek, tsak a' Sió és nem a' Balaton Regulátiojára volt légyen a' szó is igy a' Balaton Regulatiojának ezen Királyi Biztosi határozat legkevesebb ártalmára vagy tsak hátra maradására is nem szolgálhatnia, és noha még több mint két részriil egymás ellen hozot okoskodások, és Argumentumok egymást váltva voltak légyen is, a tanátskozás tárgyával mégis a' két ellenkező rész egymást állításának igassága felül meg győzni nem tudta, sőt minek utána Királyi Biztos Úr Eő Excellentiája is kinyilatkoztatta, hogy ezen Terv szerint bizonyosnak lása azt, ha Balaton két ölel leszálitatik a' malmoknak meg szűniek kell, ellenkezőleg ha két ölre le nem szálitatik a' Balaton 1827=33 Törvény Rendelésének sikere nem leend, ugyan azért, hogy a' Malmok elmozdittása esetében kár pótlás véget az illető Malom Birtokosokkal az igaságal egyezőleg valahány egyeségre lépni leg tanátsosabb legyen, ki jelentette volna, hogy ezen kérdésnek é’ helyen leendő további vittatása véget érjen, N. Somogy és Zala Vármegyék részérül kinyilatkoztatott az, hogy ezen Malmok megtérítését küldőikre semmi esetre se válalják, sőtt aföltebb érintett 1751 =14 Törvény Rendeléséhez tovább is ragaszkodnak, de minden esetre azt ellenkező Megyékk véleményét az Eő Megy éjek s' illető víz melléki birtokosai eleibe e felül teendő bővebb tanátskozás véget terjeszteni fogják, hogy e részben környül állásos tudósítást tehessenek föl szólítottak az illető három Malom Birtokos Uradalmi képviselőket az éránt, hogy ezen Malmok elpusztítása esetére kár pótlás fejében eredet kívánságokat ádnak elül, melly alkalommal Tettes Ozorai Uradalom részérül bémutatott ellenmondó kinyilatkoztatás fölolvastatván, tettes Enyengi Uradalom is szóval ugyan ahoz tsatolta magát, ki jelentvén azonban azt is, hogy mivel Eő Hertzegségétől FeőMéltóságú Batthyány Fülöptől mint azon Uradalomban a' Sión helyheztetett Mező Komáromi Malom Birtokos Földes Uruktól semmi utasítása sem volna, sem ezen kár pótlás tárgyázo Summámul, sem a' kérdésben fönt forgó tárgyrul most nem értekezhetik azon szives és buzgó indulat azonban mellyek Eő Hertzegsége a köz jó éránt viseltetik, biztos reményt nyújt arra néki, hogy mentül előbb ezen tárgyba elhatározó utasítást fog tőle nyerni melly mihelyest megérkezend azt azonnal Eő Excellentiájának Királyi Biztos Urnák elküldendő. - beadatott az alkalommal T. Veszprémi Káptalan részérül is a' Kiliti malom meg szüntetése ellen C: alat ide tsatolt részént ellentmondó, részént föltételes kinyilatkoztatása, melly szinte föl olvastatott, s'Torrody Lajos Úr Káptalan főügyésze által nyomban azon Jelentés tétetett, hogy a kár pótlási költségek jegy zéki kezénél nem lévén, azok hasonlóul nem sokára ugyan tisztelt Eő Excellentiája kezéhez szolgálandja: Tettes Ozorai Uradalom Tisztsége azonban azon föl szolitás után, hogy ha a’ Regulatio esetére tsak ugyan a’ malmoknak végkép eltöröltetni kellene és igy már akkor nem aról, hogy azokat tovább is megtartani lehessen, ha nem tsak árúi lehetne a szó, hogy mi módon pótoltassék ki az ebből eredhető károsodás semmi kár pótolás költségnek beadását is nem ajánlotta, utasítása nem létével mentvén magát, ugyan ez adót okot arra, hogy N. Somogy és Zala Vármegyék részérül Eő Excennelntiája Királyi Biztos Úr illendő tisztelettel megkéri ezeket az ilető Földes Uraságokkal maga hathatós felszólítása által ezen költség Jegyzék beadatásának eszközlésére, azért, hogy ezeket is az illető Köz Birtokosok elébe mentői előbb terjeszteni, s ’ ezáltal az Eő magok közben teendő határozásokat vagy elfogadó, vagy más ellenkező lépésekre hajló végzéseket sietettni lehessen, melly végett is Eő Excenneltiája ezen Jegyzékeket a ’ midőn kezeihez adatni fognak, azonnal az illető Nemes Megyékhez által küldeni méltóztatik. Mivel pedig T. Ozorai Uradalom kinyilatkoztatásában ezen sorok is láthatnának?, hogy Tek. Zala és Somogy Vármegyék a ’ Sár vize Regulatiojának kezdetével és folytatásában Eő Kegyelmessége K. Biztos Úr által a Jegyző Könyvnek
