Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
230 VI. ÚJABB KEZDEMÉNYEZÉSEK A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA ÉS A BALATON LECSAPOLÁSÁRA... Tanúsága szerint az iránt ha kívánnak é munkában a Balaton tekintetéből részesülni; vagy is az azokat olly szükségbe, hogy azok a ’ Balaton vizeit fölfoghassák készíteni, föl szólhatván ekkoron a ’ részvételt elmeló'zték, Nemes Somogy és Zala vármegye részérül azon ellent mondo kinyilatkoztatás tétetett, hogy ők a Sár vize Regulatiohoz melly a ’ Sió és Balatonnal épen semmi öszve kötetésbe sem lévő vidikekre kiterjesztetett, éppen nem járulhattak. - De a Balaton is a Sió Regulatioját egész tehetségei elül mozdítani mindenkor szemek élőt hordozván azt számos ízben szorgolták is, - Végre St.Királyi Székes Fehér Vár városa részérül is azon esetre ha Balaton vize a’Sár vízi tsatornának s’ ezzel az írt Kir. Városnak kárt okozna, Jegyző Könyvbe óvást tétetni kivántatott. Elöl adta továbbá Eő Excellentiája Királyi Biztos Úr, hogy ezen mostani munkálkodásnak tökéletesen leendőfolyamattya elkerülhetetlenül azt hozza magával, hogy az senkinek sem kárt, de kinek kinek hasznot és előmenetelt okozon s’ mint hogy ezen Czélnak elérhetése előtt több nézetek volnának mellyek felvilágosítást kívánnának, azért is fel szólította Beszédes Josef Kormányzó Vízmérő urat annak megfejtésére, ha hogy Regulatio alkalmával midőn a Sió folyamának ásattatása végett a’ Balaton végét elzárni kell s’ a’ csatornya elkészítésével, az egyszerre ezen elzáró gátoktól meg szabadittatván az új folyamba eresztetik, nem fogja é a’ Kapos vizének Csatornájába, mely Némedinél a Sióba foly, visza nyomni a vizet, s’ ezen visza nyomás által valamelly károsítást okozni? Mellyre Beszédes Úr azon felvilágosítást adá elő, hogy minden száz ölre tíz linea eset lévén a’Sióba másfél hüvelkkpedig a’Kapósban, a’kisebb esető víznek nem lehet káros viszanyomása a nagyobb Esető vízbe de egyébb éránt a’Balaton nem hertelen Partok közé szorított Tó lévén abbul nem is lehet egyszerre nagyon sok vizet kiereszteni s’ a Kiliti Malom Zugoja is használtathatik a viztolongásnak gyöngettésére, különben pedig az ott munkálkodó Földmérők, a Balatonhoz közel az új csatornyát keskenyebben is ásattathattyák, mellyekben szinte kevesebb viz folyván ki, az úgy mérsékeltethetik, hogy a lefolyás minden kártékony veszedelmet elháríthat az alul lévő csatornán túl. Második kérdésére EőExcellenciája abban határozódott ha a’Balatonbul kifolyó viz, melly a mostanyinál az újabb ásás után bizonyossan nagyobb mennyiséggel fog kiömleni, a’ Kapósnak a’ Sióval való összve folyásán alúl lévősánúzi csatornákat nemfogja-é rontani? és ne talán történtető romlások megigazitása terhét a Sárvizi Társaság magára fogj a-é válalni? Mely kérdésre Eő Excellentiája a’ Nádor Csatornái Társaság nevében mostani Elölülője azonnyilatkozta ki, hogy ezen Társaság más fél millió forintot költvén a ’ Csatornának elkészítésére és fentartására azt remény, hogy a regulázni kívánó a ’ Balaton Canalisokban a ’ Balaton és Zala vizeinek leeresztésével semmi károsittást nem kívánnak okozni s ’ reményű azt is, hogy Eő Excellentiája, mind ezen munkálkodásban lévő Kir. Biztos is ezen ne talán történhető károkk elmellőzésére fogja vezetni mostani foglalatoskodását, mivel Eő úgy hiszi, hogy ezen most fenn álló Canálisok, mint a ’ mostani lefolyó víz mennyiségnek elfogadására készültek a ’ Balaton vizének elvezetésére elegendő széllessek legyenek. Azért vagy azokat széllesitteni vagy partyaik erőségül álló töltéseit hátrább tetni szükségesnek gondolja. Nincs ugyan e Tárgyban a Társaságbul semmi utasittása, de a Társaság nevében azt bátorkodik ajánlani, ha hogy N. Somogy és Zala vármegyék véllek egy Társaságban állani ezen csatornyának fenntartásához járulni és arra elegendő módokat nyújtani fognak, s’ úgy az Eőket az önnön Társaságába bé fogadja s’ a’ Csatornák állandó fent tartását magára vállalja; miből állok legyenek ezek a modok, s ’ ha egy bizonyos Capitalist ajánlanának-e? Azért Nemes Megyék mihellyest a Társaság összve ülni fog azonnal ez éránt értekezvén miben lett meg állapodását az illető N. Megyékéi közlenék, hasonló értelemben tettetett Nem. Fehér Vármegye részérül is kinyilatkoztatás azon hozá adásával, hogy a ’ Balaton vize egy a’Társaság által készített költséges csatornában eresztetett és folyván le igaságosnak látja, hogy az újabb részvényesek az előbbenyiekk anyiban a’ költségeket megtérítsék a' mennyiben hasznot huzni fognak, melly kérdésre nézve, szükséges utasítás fogyatkozásából semmi közelétő megállapodás sem történtetvén a Társaságnak é részben további teendő Tudósítást az ilető Megyék elvárják. - Minthogy pedig a Nádor Csatornái Társaság Elölülője az Eő előadásában a már meg lévő Canalisokk meg felesetését, a' töltések hátráb tételét emlékezetbe hozván, fel szolitatott Eő Excellentiája Királyi Biztos Úr által Beszédes Josef Vízmérő Úr, hogy ez.en Tárgy felül bővebbfölvilágositást adna, és egyenesen nyilatkoztatna ki, ha tsak ugyan a’Balaton vézének elveszettése véget szükséges légyen-é a Canalist meg szélesíteni, vagy a töltéseket hátrább Eotenni; Eő is azt adá válaszként, hogy sem a’ kiszélesítésére, sem a’ töltések hátrább tételére legkevesebb szükség sem légyen az Sió Csatornán kívül a’ Kapósai való egybe folyásiul Ozoráig, mellyrül ezen Jegyző Könyvben már fölebb emlétés tétetett, egyedül tsak annak fönt tartására kell ezentúl fölvigyázásal és ügy elései lenni.
