Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
228 VI. ÚJABB KEZDEMÉNYEZÉSEK A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA ÉS A BALATON LECSAPOLÁSÁRA... munkálkodásokk azon következése elöl, hogy Nemes Tolna Vármegyében a' Sió Bozotban 844 hold 7752° öl, Veszprém Vármegyében a Sió Bozótjában és a' Balatonban 7107 hold 1078^ öl, Zala Vármegyében a' Balatonban és mellékes Bozotyaiban a ’ Balaton Hídvégi Hídig 30 038 hold 7070 öl, a ’ Zala Berkében 12 085 és 2/4, Somogy Vármegyében, a' Balatonban és köriilöte levő Bozotyaiban 52 749 hold és 6971=1 ölföld(et) menthetnek meg a víz alul, következve az egész munkálkodás ha annak sikere foganatya leend mint öszve 104,990 holdakat 1199D öleket teremtene; újab gazdálkodási szorgalom tárgyával a' mint a Földmérő Urak által elkészítet és; A % ide mellékelt Táblás Jegyzékből kinyilvánodik. Ezen a' munkálkodó Földmérő Urakk általányos dicséretet érdemölfáradatlan szorgalom által készült Tervekk megvizsgáltatása közben Eő Excellentiája Királyi Biztos Úr föl szólította Kormányzó Víz Mérő Urat ez élőt kétséges tekintetesekk fölvilágositására mellyek közül az első Rendbélet abban helyhezé tenni, hogy a' Balatonnak kezdetben venni kívánt Regulatioja az Ozorai malom alól vétetvén föl Ozorátul Némedig, hol a' Kapos vize a' Sio(ba) foly, a' csatornya tsak 3 2/4 öl széles lévén, nem gondolja abban a' Balatonbul ki jövő vizet elférhetni, ennek pedig árka szélesebbre ástatni se hol se javaltattván, e' he Ilyen igazítást tetettni szükségesnek látya, me Ily re Beszédes Josef Úr ezen kérdés lévő árkot az oknál fogva, hogy a'víz 3 láb szélességet a két partnak oldalaiból úgy is el sodrot már mindenüt 4 öl széleségünek álitván meg egy ölet hozd adatni csak ugyan maga is szükségesnek találtatta, de ezt már a' Balatoni segédmunkákra meg kívántató költségek jegyzékében iktatni, hogy Kormányzó víz Mérő Urat 1832 Esztendőben a' Balaton Regulatiojat tárgyaló vezér elveinek közlésére fölszólítván alul oly jelentést téve légyen, hogy a Saar vize Canalisnak Derivationalis töltése 18 ezer öl hoszuságra 10 ölel hátráb tenni szükségképpen tenni kellene, most pedig az igazgatóságbéli költségek közöt sokai kevesebb sommát lát feljegyezve lenni mintsem azon munka eszközlésére megkivántatnék mellyrül Eő Excellentiája szintén fölvilágositást kérvén, Beszédes vízmérő Úr az Eő első jelentésének alapjául Krieger földmérő Úrnak már régen készetett vízmérési munkáját álitotta tenni, melly szerint a' Balaton vizeinek annyira lehető letsapoltatását gondolta teleshetetőnek, hogy nem több mint 50 ezer holdon tanyázó víz maradhatna tsak annak a' medrében, most azonban az ujjonnan történt víz mérés, és Föld Mérő Urakk munkálkodása után valóságos tapasztalatból merített Tudomány szerint a' Balatonban 2 öllnyi mélységgel leendő letsapoltatás után is még száz tizenkét ezer holdnyira terjedő vizet tart maradandónak, azért bizton álitya, hogy ezen 10 ölel való hátrább tétele a töltésekk fölösleges és szükségtelen légyen, melly kétségek eloszlatása után felszólította Eő Excellentiája a Gyülekezetei, hogy ezen munkára kivántató költségekrül kellene most tanácskoznia, mellyek t.i. a' munkának hogyan lehető tellyesitését tárgyazzák és noha N. Fehér Vármegye részérül az nyilatkoztatott légyen és Eő, hogy a költségekrül semmi külömbséget kellene még ez által tenni; hanem előbb az elöl terjesztett Tervezeteket és Rajzolatokat a' nemes Megyékéi közölvén, azoknak utóbbi elhatározások után volna tsak tanátsos a' míg ezután történendő öszve jövetel alkalmával a' költségeket szóba, és intézet alá hozni és jóllehet kinyilatkoztatott továbbá az is: hogy ezen Nemes megyeküldötjeinek az Eő küldőik által semmi elhatározó utasítások sem lévén, ezen Tárgy feleti Tanátskozásba nem ereszkethetnének, mivel azonban a többi N. Megye küldötyei áltáljában megyegyeztek abban, hogy bár ők is valamely költséget elhatározó vagy elfogadó hatalommal küldőiktől fölruházva nintsenek is és valamely vég intézeteket e helyen tenni szándékjaiban sem volna, de minden esetre a munkára szükséges elvekrül előre tanátskoznak és azokat küldőik, rész szerint az illető Birtokosok eleibe terjesztenie kellene, és anélkül, hogy a költségeket csak közeliivé és küldőiknek elöl terjeszthessék vagy a felül haszon a reá' fordítandó költségekk megfeleljen é? vagy sem? Eőket a küldőiket eleve meggyőzzék, semmi kimerítő Jelentést és fölvilágositást adni nem tudnának, szükségesnek tartották a' költségekrül értekezni mellyekrül utóbb küldőik intézkedhessenek és a jövő munkálkodás előmenetelét sietetthessék, mellyet Eő Excellentiája Királyi Biztos Úr elfogadván, a megjelent Nemes Somogy, Veszprém és Zala Vármegyei küldöttek azokk fejtegetésében bele is erezkedtek, mellyhez N. Tolna és Fehér Vármegyei Küldöttek is illy értelembe hozá járultak mindenek élőt ezen elő terjesztett víz Merői Tervből kivilágosodván az, hogy a ’ Balatonnak két öllyre leszállítására ha ezen javaslat elfogadtatik, minden a ’ Sió folyóján Gátokk és így rajta lévő három malom Zugoinak megszűnni kell, árul folytak költsönös tanátskozások, ha ezen Malmokat az illető Birtokosoknak megtéríteni szükséges légyen-e? vagy azokat ingyen, minden kárpótlás nélkül elmozdítani és megsemmisíteni kelljen: elöl adatott végre Nemes Somogy és Zala vármegye részérül, hogy az 1751=14 Törvény Tzékely értelméhöz képest minden káros malmoknak egészlen és kár pótlást nélkül a fönn áló szokáshoz képest is eltöröltetniük kell, ezen Sió malmok pedig minthogy a' Balaton vizét visza tartoztattnák, s annak területében haszontalan Berkeket és motsáros posványokat tsinálnának, a' káros malmokk sorában annyival is inkább
