Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)

VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében

AZ 1827. ÉVI XXXIII. TC. BALATON-LECSAPOLÁSI ÉS SIÓ-SZABÁLYOZÁSI RENDELKEZÉSEI... 227

közi T. Tolna Vármegyébe helyeztetett mint egy 70 ezer holdból álló részent Szántó földekrül, legnagyobb részben pedig Rétségrül készült Rajzolat, mellyet Eő Excellentiája Királyi Biztos Úr egészen új munkának s egyedül azon oknál fogva készültnek lenni nyilatkoztatott ki, hogy az. első' Gyülekezeti Jegyző Könyvnek tartalma szerint, a most kérdésben forgó vízi munkálkodásra szolgáló tervet a' Regulatio alá való leg fölösebb pontiul szinte a' Dunáig kölöt az illető földmérő urakk készéteni; ez.en terv szerint Beszédes Josef Igazgató Vízmérő' Úr azon fölvilágositásokat terjesztette a' Gyülekezet eleibe, hogy a' Sár viz.e a Szexeirdi vám liídtul kezdve, egész Bátáig mint egy 18 ezer folyó ölleket tévő mostani kígyós menetedben a’ körülete fekvő térséget, a' midőn a' Duna vizének áradása a' vizet vissza nyomja, de maga a' Duna is egészlen elönti: ezen öntésiül való menekethetést való nem máskép mintha ezen menetelben bár egyenesen metszendő árokk nap keleti partja föl- töltésekkel megerősítetnék, lehetne tsak eszközölni, melly minthogy felette sok munkában és költségben kerülne, egy egészen új, és a' Szexardi Szöllö hegyeknél kezdve egész Tolnáig veszítendő 3670 öl hosszúságra terjedő árkot javasol készetetni; melly e szerint sokai rövidebb úton folyván a' mostani árokk elmelőzésével közel 14,000 folyó ölnek meg nyerhetését eszközölné, hozá adván míg ezen munka tökeletesebítésére azt, hogy a' Dunán négy általvágást tenni, s a’ Dunának Tolna Vármegye felül levő partját az áradó víz színén fölül három lábnyi töltéssel föl magosítani kellene, és hogy a hegyekrül le omló s a' mostani Sár vízi folyamba ereszkedő vizeket a ' Duna apadtásával ugyan ezen Sár vízi árokkból kiereszteni lehessen Bátánál egy fölhúzó Zuggot épetettni javai, erre N. Tolna Vármegye részérül az nyilatkoztatott ki, hogy Tolna Vármegye lévén Recipiense minden ezen le eresztendő vizekk, azok nagyobb vissza tartása által a' megyének veszedelmesztetést látja és igy semmiben és addig avatkozni nem fog míg a’ Regulatio Plénuma egészben a Megye ebbe nem terjesztetik, de veszedelmét látja a' Megyének abban is, hogy ezen tervben projectált Dunai transectio által a' Tolnai Emporium elmelösztetik, sőt Beszédes Josef Úr által is csak azért áldotta jónak lenni ezen új Tervet, hogy az Balaton Regulatiojának tökéletesebbé teendő tételére szükségesnek tartatott - mivel azonban Eő Excellentiaja Királyi Biztos Úrnak fölszólítására Beszédes Josef Úr maga ezen tervet leginkább tsak kereskedési tekintetből a' könyebb hajózhat ás esetére és a’ Sár köznek a' Duna áradásaitól leendő megmentésére állította készítettnek lenni, arra pedig hogy ez a' Balaton Regulatiojat bár miképpen is előmozdítaná, vagy gátolná, legkevesebbet sem szolgálná, sőtt akár reguláztatnék is a' Balaton, akár sem, ha Sár Köz az illető Nemes Megye a ’ tanyázó víztől meg menteni óhajtana, ezen Terv szerint az ásásokat okvetettlen meg tenni kellene, azért ez a' Balaton Regulatioval semmi egyenes összvekötetésben sem lévén elmelőztetik:

Elöl adta továbbá Beszédes Josef Úr azt, hogy a' Szexszárdi Szöllöktül fölfelé a' Kapos és Sió rendezett egybe folásáig 30,000futó öleket tévé) nagy Csatornya tökéletesseli elkészült, mellyre Nemes Tolna Vármegye és a' Nádor Csatornyai Társaság részérül az. említetett: hogy ezen Csatornya csak a mostani vizek elfogadására lévén készülve, a' Balatonból levezetendő víznek óévét elére elegendő széles nem volna, ugyan azért mint a' csatornyának szélesebben leendő ásatását, mint a töltésnek tovább vitelét és megtsináltatását szükségesnek látván, az erre kívántától költségeket a' Balaton Regulatiojával öszve kaptsolandónak lenni tételé, azonban az átitatott az ellenkező részről, hogy a' mi ezen csatornya mostani állapotban történt romláséinak és hibáinak megigazítását illeti, akkor is ha Balaton Regulatioja tökéleteségre nem menne, de azokat meg igazítani kellene, a' mi a' teendő minden újabb munkálatokat illeti alább különös tzikelyben fog értekezésben jönni.

Továbbá elöl terjesztetett a Sió vizének az Ozorai malmon alul kezdve egész Balaton tavának szinte a' medréig 500 ölekre tudniillik magában a' Balaton vizében mért és ezen mérés szerint ujjonnan ásatandó Csatornának Rajza melly hosszában mint öszve 19,000folyó öleket számlál, ebben az egész. Sióra szolgáló 30 láb esetből a' vizen levezető eset 13 lábat tévén és igy minden 100 ölre 10 linea számlálván, marad még az egész Sióra !7 láb eset. Minthogy azonban Kormányozó Vízmérő Úrnak elöl adása után magában az. árokban folyó víznek mélységét vagyis vastagságát az Eset számából ki vonni kellene és ez öt lábokat tenne, marad a' Balaton színét leszállitó valóságos Eset 12 láb, vízmérői fölszámlálás után tehát minekutána a Sió árkának szélesége felül öt s' hat, alul pedig 3 öleket tészen, az ujjonnan készítendő Sió árkából Száz hetvenhat ezer ötven kubik öl földet kell kiásattatni.

Elöl mutattak végre három darabban a' Balaton Tavárul és ekkörül Bozótokról készült eredeti, valamint a Zala vizének Posványairul egy darabban készült és a Kormányozó vízmérő Úrnak elöl adása szerint az. illető Megyei Nem(es)ek birtokában lévő Rajzokról levétetett Rajzolatok, ezen Balaton Tavárul készült Rajzolatban körös körül két rendbéli vonások által megkülönböztetve lenni látszanak azon részek, mellyek a víznek fügéi mélységben egy és két öl nyíre leendő le esése után szárazon maradandók. Mint ezen víz mérésekk és