Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)

VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében

AZ 1827. ÉVI XXXIII. TC. BALATON-LECSAPOLÁSI ÉS SIÓ-SZABÁLYOZÁSI RENDELKEZÉSEI... 223

Ferenc király.264 Az uralkodó 1827. augusztus 18-án szentesítette az országgyűlés által alkotott törvényeket, köztük "A Sárvíz folyót szabályozó csatornák és töltések fönntartásáról és javításáról" szóló XXXIII. törvénycikket, amelyben elrendelték a Balaton árvízi szabályozását és az ehhez szükséges Sió- és Kapos-csatornák létesítését. A törvénycikk alapjául a ZiCHY-jelentés szolgált, de megvitatták, és figyelembe vették Krieger 50 évvel korábbi tervét, valamint az 1802. és 1803. évi tanácskozásokon elhangzottakat is. A több mint egy évig tartó bizottmányi ülésekre helytartótanácsi és kamarai szakértőket ugyancsak meghívtak. A döntés meghozatalában a mocsárlecsapolások által nyert földterületek védelmén, és újabb száraz területek nyerésén kívül igen fontos érvként szerepelt a csatornázott folyók hajózhatóságának lehetősége. Az 1827. évi XXXIII. te.265 azonban csak a kereteit teremtette meg a Balaton lecsapolásának, s a korábbinál nagyobb felhatalmazást adott a királyi biztosnak a cselekvésre, de a rendi Magyarországon a törvénycikk rendelkezéseinek végrehajtása semmivel sem volt könnyebb, mint annak előtte. ZiCHYnek ugyanazokkal a problémákkal kellett szembenéznie a Balaton vízszintjének csökkentésénél, mint elődeinek, azzal a különbséggel, hogy a Sárvíz csatornázásának sikerével igen nagy tekintélyt vívott ki magának.

Az 1827. évi XXXIII. te.-ben foglalt rendelkezéseket az érdekelt vármegyék vezetői és földbirtokosai tudomásul vették, de megvalósításukat nem szorgalmazták. A Sárvízi Csatorna Társulat is kétévi előkészítő munka után fogadott el új alapszabályt, az 1829. szeptember 21-én tartott közgyűlésén, amelyben - hazánkban először - megszabták azokat a tennivalókat, amiket a társulat által létesített csatornák karbantartásával, a vízszinttartással, a mederviszonyok alakulásával kapcsolatban kötelező volt elvégezni. Az alapszabályban rögzítették azt is. hogy a csatornák fenntartása érdekében a társulat fennmarad. Ezen a Székesfehérváron tartott társulati ülésen József nádor engedélyével a Sárvíz-csatorna elnevezését Nádor- csatornára, a társulat nevét pedig Sárvízi Nádorcsatorna Társulatra változtatták. Ezzel a XXXIII. te. címében megfogalmazott rendelkezés végrehajtása megalapozódott, de a Balatonra és a Sióra vonatkozó rész megvalósítása érdekében érdemi lépések nem történtek, aminek a vármegyék passzivitásán túl egyéb okai is voltak. Azzal, hogy gróf Zichy Ferencet az itteni királyi biztosi feladatai mellett a Körösök vízvidéke szabályozásának királyi biztosává is kinevezték, lehetetlenné tették számára, hogy a Balatonnal és a Sióval kellőképpen foglalkozzon, hiszen még a Kapos-csatomázási munkálatok neheze is hátra volt. Beszédes József, aki 1825 után a kaposi munkálatok második szakaszát irányította, elegendő mérnöki segítséggel rendelkezvén, "elkalandozott" a Balaton ügyétől. így pl. 1827. augusztus 28-án Körmenden Rá- ba-szabályozási tervet tett közzé. 1830-ban részt vett gróf Széchenyi István Al-Dunai hajóútján, s közben Konstantinápolyban megírta "A Duna, Világ kereskedési, és motsár kiszárítási tekintetben" c. elképzelését a Duna árvízszintjeinek csökkentéséről. (Ez 1831-ben, a Tudományos Gyűjteményben jelent meg, és igen nagy vitát váltott ki.) 1831-ben készült el a Fehér-Körös-csatoma tervével, és ugyanebben az évben választották az MTA elődje, a Magyar Tudós Társaság tagjai közé. De ebben az évben vissza kellett térnie a balatoni ügyekhez, hogy Zichy számára - aki megszervezvén a Körös-vidéki szabályozást, fő feladataként ismét a Balatonnal foglalkozott - elkészítse a szükséges mérnöki terveket.

A tervkészítés szempontjából előnyt jelentett, hogy 1829-ben az 1827. évi XXX1I1. te. hatására megalakult a Zalavíz Szabályozó Társulat azzal a céllal, hogy rendezze a Balatonhídvég-Kehida között a Za264 Később ugyan meghosszabbították augusztus 18-ig, de új törvénycikkek már nem születtek.

265 E fejezetben még többször hivatkozunk a törvénynek a Balaton-, Kapos- és Sió-szabályozást érintő részére, ezért az ezzel foglalkozó paragrafus szövegét az alábbiakban közöljük:

,, 12. §. Mivel a Sió és Kapós folyók, meg a Balaton-ló tervben tevő szabályozása a Sárvíz folyó már befejezett szabályozásával szoros kapcsolatban ált, hogy egy részről a Balaton kifolyása könnyíttessék és a vizek szabadabb lefolyásának előmozdítása által a hátul fekvő vidékek az elárasztások ellen védve legyenek, más részről pedig a levezető csatornák által a lápok és mocsarak kiszáríttassanak: a nevezett Sió és Kapos folyók, meg a Balaton tó szabályozására legmagasabban kirendelt királyi bizottság folytassa és a tömény értelmében fejezze be munkáját.”