Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
V. A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei
178 V A SÁRVÍZ, A KAPOS ÉS A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁNAK ELSŐ TERVEI lázatban feltüntetett területek összesen 30578 389 négyszögölet, azaz holdanként 1200 négyszögölet számítva 25 482 magyar holdat tesznek ki, ami Krieger számításai szerint 50 131 és 4/8 pozsonyi mérőnek megfelelő értékű szénatermést hoz évente, s ami mérőként 1 rajnai forinttal számítva ugyanannyi forint jövedelmet jelent. Ezek az adatok - a Kapósra vonatkozó egyéb adatokhoz hasonlóan - hihetetlenül pontosak, amint azt Bencze (1971) is megerősíti.207 Szerinte 1835-ben „...hatalmas erőket megmozgató másfél évtizedes munka során elkészült a Kapos és a Sió egyesült csatornája a volt simontornyai malomgáttól a némedi összefolyásig és a Sió csatornája az ozorai malomig. Maga a Kapos csatornája a Siótól Somogy határáig 35 020 öl, majd onnan a keceli töltésig 15310 öl és végül Kaposújlak felső határáig 1500 öl hosszúságban A Kapos csatorna hosszúsága tehát 51 830 ölet tett ki a némedi összefolyásig, s ez 970 öllel kevesebb, mint amit Krieger megadott Simontor- nyáig terjedően. A különbség a Tolnanémedi és Simontomya közötti távolságból adódik, s ezért a Krieger által 1776-ban közölt 52 800 öl hosszúság egészen pontos volt. Ugyancsak pontosan határozta meg Krieger a Kapos lecsapolandó mocsarainak területét, mert Bencze azon közlése, miszerint a „ lecsapoló munkálatok eredményeképpen... kiszárításra került 25999 hold... korábban használhatatlan terület”, azt jelenti, hogy az mindössze 2%-kal haladta meg a III. táblázatban feltüntetett 25 482 holdnyi területet. A IV. táblázatban Krieger a Kapos mocsarainak kiszárításánál előírt munkák költségeit tüntette fel; ösz- szesen 106200 rajnai forint összegben. Az V. táblázat a költségek megtérüléseit tartalmazza, az egyes birtoktulajdonosok nyereséghányadának megfelelően kiszámítva. Ezek - számításai szerint - évente összesen 50 131 és 1/2 rajnai forintot tettek ki, s becslésének reális volta a 60 évvel később megvalósított lecsapolásoknál igazolódott be.208 A Kapos csatorna általa számított nagysága csak mélységét tekintve tért el jelentősebben az 1820-1835 között kiásott csatorna méreteitől. A csatorna vonalvezetésével kapcsolatban többször hivatkozott az általa készített Kapos-szabályo- zási térképen lévő jelölésekre. Megjegyzése szerint ahhoz, hogy a főcsatorna minden vizet be tudjon fogadni, szükség van a járhatatlan területeken további csatornákra, amelyeket a térképén a, b, x betűkkel jelölt meg. Végül emlékeztetünk arra, hogy amikor 1807-ben először készítettek tervet a Kapos-szabályozás érdekében, Bencze (1970) szerint209 a tervezők részéről a „mérnöki felmérésekre... az idő rövidsége - és valószínűleg a hiányos mérnöki felszerelés miatt - nem került sor. A három évtizeddel korábban elkészült, Krieger-féle lecsa- polási tervezet adatait használták fel alapul terveik elkészítésekor.” Nemcsak ennek a programnak volt az alapja mindaz, amit Krieger 1776. évi tervének első része tartalmazott, hanem a következő, teljes egészében megvalósított Kapos-szabályozási elgondolásnak is, s ezért bizton állítható, hogy az ő terve szerint valósult meg a 19. század első felében a Kapós-völgy vízrendezése. A terv második részében Krieger a Siót és a Balatont egymáshoz kapcsolva jellemezte és a Sió szabályozására vonatkozó javaslatát a tó vízének leeresztésére vonatkozó elképzelésével összefüggésben fejtette ki. Elsőként írta le a valóságnak megfelelően a Balaton kiterjedésének méreteit, földrajzi fekvését, vízmélységét, medrének és partszegélyének állapotát, valamint a tavat környező mocsarakat. A Balaton hosszúságát egyenes vonalban mérve 9 német mérföldnek210 (67,5 km) szélességét változónak határozta meg, ami minimálisan a 600 ölet (kb. 1,1 km), közepesen a 3000 ölet (kb. 5,7 km), maximálisan a 8000 ölet (kb. 15,2 km) nem haladja meg. Krieger - amint arra a Zala Megyei Levéltár T. 1 .jelű Balaton térképének ismertetésekor rámutattunk - valójában az osztrák mérföldet211 nevezte német mfd-nek, s ebben az esetben a 9 mérföld 68,3 km-nek felel meg. 207 Bencze (1971): A Kapos vízrendezési munkálatai Somogybán (1820-1835), 102-103. p. 208 Bencze (1971) 209 Bencze (1970): Adatok a Kapós-völgyi vízrendezés első időszakához (1807-1819), 104. p. 210 Bogdán (1978) szerint „az újabb kori német mérföld 24 000 láb. de 31 cm-es láb. így nagysága 7532,48 m, vagyis 7,53 km." (87. p.) Bendefy (1973) viszont ezt a következőképpen adta közre: „A Balaton tava nyugatról keletnek, hossztengelye mentén mérve 9 német mérföld (80.44 km) hosszúságú... ” Ebben az esetben egy német mfd 8,937 km lenne, de ilyen hosszúságú német mfd sehol sem szerepel az irodalomban. (53. p.)
