Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
V. A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei
160 V A SÁRVÍZ, A KAPOS ÉS A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁNAK ELSŐ TERVEI érő, helyenként nagy kiterjedésű mocsarai akadályozták. A legelső feladat ezek felmérése volt és csak ezt követően tervezhették meg a lecsapoló csatornákat és a folyómeder szabályozásokat. Mivel a mocsárlecsapolásokhoz és folyószabályozásokhoz szükséges felmérések, tervezések, mederásások, útkialakítások és hídépítések költségeit szinte teljes egészében az érintett területek birtokosainak kellett viselni, ezért hozzájárulásuk nélkül semmilyen lecsapolási, vagy szabályozási munkát nem lehetett megvalósítani. A helyzeten kívánt segíteni a Mária Terézia által 1751. augusztus 27-én szentesített uralkodói dekrétum 14. cikkelye170, amely a hajózást akadályozó, ill. az elmocsarasodást okozó malmok, malomgátak elbontását rendelte el. Az uralkodói intézkedés a vármegyék feladatává tette a folyómedrek tisztogatását. A földbirtokosok egyetértésének megszerzése érdekében, és a több megyét érintő munkálatok összehangolására két évtizeddel később az uralkodó királyi biztost nevezett ki. A biztos a Sárvíz, s ezzel összefüggésben a Kapos és a Sió, illetve a Balaton szabályozása ügyében meglehetősen széleskörű felhatalmazással rendelkezett. Ám, amint az a későbbiekből kiderül, ő sem tudta a szabályozást megvalósítani a 18. században, annak ellenére, hogy közben már történtek lecsa- polási-vízrendezési munkálatok a Sárvíz felső szakaszán az 1774-1777 közötti években, amit egy évtizedig tartó készülődés előzött meg. A Sárvíz mocsarainak felmérése és a Bőhm-féle171 első szabályozási terv A Fejér vármegyei gyűléseken legelőször 1763 tavaszán foglalkoztak a Sárvíz természetéből eredő pangó vizek és mocsarak okozta problémákkal, ahol azok megszüntetésével kapcsolatban felmerült a Sárvíz és a Sió posványainak teljes és a Balaton részbeni lecsapolásának szükségessége. A megye urai elhatározták a probléma részletes feltárását, és az őszi megyegyűlésen megbízták Bőhm Ferencet - az C-^T(Ul ciotuw Bőhm Ferenc (1736-1799) névaláírása. Bőhm Ferenc volt a Sárvíz-szabályozás első terveinek kidolgozója, valamint a munkák megkezdésének irányítója az 1760-70-es években Esterházy-uradalmak tatai központjának elismerten nagy tekintélyű mérnökét - azzal a feladattal, hogy a Sárvíz (és mocsarai) Veszprém és Fejér vármegyei szakaszát mérje fel, és készítsen tervet a vízfolyás rendezésére, illetve mocsarainak kiszárítására. Bőhm megbízásában többek között szerepet játszott az is, hogy gr. Esterházy Károly egri püspök dunántúli uradalmainak jószágkormányzója erőteljesen szorgalmazta azt, hogy a tatai uradalom első mérnöke, nevezetesen Bőhm legyen a Sárvíz lecsapolási tervének kidolgozója, majd a lecsapolási munkálatok irányítója, mivel Esterházy gróf úgy vélte, hogy a lecsapolás hasznára lesz a Sárvíz és a Balaton menti birtokainak. Bőhm a Veszprém és Fejér vármegyei folyószakaszt - uradalmi mérnöki munkássága mellett - 1764-1766 között mérte fel, és készítette el a Sárvíz első szabályozási tervét, figyelembe véve azokat a 170 Magyar Törvénytár 1740-1835. Bp„ 1901. 80-83. p. 171 Bőhm Ferenc vezetéknevét az irodalomban rendszerint ö-vel, Böhm-nek írják. Az általunk tanulmányozott eredeti kéziratokban saját kezű írásával mindig Bőhm vezetéknévvel írt formát találtunk. Sigray báró királyi biztos jelentéseiben és leveleiben is Bőhm néven említi mindig, ezért a továbbiakban mi is Bőhm vezetéknévvel írjuk a nevét.
