Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
V. A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei
A SÁRVÍZ MOCSARAINAK FELMÉRÉSE ÉS A BŐHM-FÉLE ELSŐ SZABÁLYOZÁSI TERV 161 véleményeket, amelyek Fejér vármegye 1764. január 16-án tartott megyegyűlésén elhangzottak az elmocsarasodást előidéző malmokkal kapcsolatban. A Sárvíz Veszprém és Fejér vármegyei szakaszának térképével és szabályozási tervével 1767-ben készült el, s még ennek az évnek az őszén átadta azokat a két vármegyének. Fejér vármegye 1768 tavaszán tárgyalta a Sárvíz mocsarainak kiszárítására vonatkozó tervet, s annak megvalósítása érdekében segítségért fordult a Magyar Kancelláriához, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy a szabályozást az egymással ellentétes helyi érdekek akadályozzák. Ezzel a Sárvíz szabályozása “országos ügy” lett és a Királyi Flelytartótanács is elkezdett vele foglalkozni, de az érdekellentétek feloldását nem tudta elérni. 1769-ben a Fejér vármegyei megyegyűlésen Bőhm Ferenc Sárvízszabályozási tervét elfogadták; a megvalósítást illetően azonban még sok részletkérdést kellett tisztázni, s emiatt a szabályozási munkálatok megkezdésére csak öt évvel később, 1774-ben kerülhetett sor. A Sárvíz Bőhm által történt első felmérésével és szabályozási tervével kapcsolatban a 20. századi irodalomban különböző és sokszor egymásnak ellentmondó ismertetések jelentek meg. Elsőként Cholnoky Jenő (1918) megállapítását említjük, miszerint „Sokkal jobb siker koronázta Krieger Sámuel működését a Sárvíz mocsarainak lecsapolásában. Mária Terézia rendelte el a mocsár kiszárítását, 5 az ügy élére kormánybiztost rendelt. A munkálatok már 1772-ben megindultak, s eleinte gyorsan haladtak, de később elakadtak.’’ Cholnoky e megállapítását Zawadowski Alfréd (1891) „Magyarország vizeinek statisztikája” c. művében foglaltakra alapozta, miszerint a Sárvíz-szabályozási munkálatok Kriegel (sic!) mérnök vezetésével indultak meg. Ezek a megállapítások tévesek, mivel Krieger 1773 tavaszán kapcsolódott be a Sárvíz-szabályozás elkészítésébe a vízfolyáson lévő malmok felmérésével, és a felmérés alapján tett javaslataival. A szabályozási tervet viszont Bőhm készítette, és az 1774-1777 között végzett csatornázási munkákat is ő irányította. Cholnoky maga is bizonytalan lehetett megállapításainak helyességében, mivel lábjegyzetben Beszédes Józsefre hivatkozva azt írta, hogy „ Valószínűleg csak a felvételek és a tervek származnak Kriegertó'l, de Böhm módosításával.” A 18. századi sárvízi szabályozásról Cholnoky után két évtizeddel később Babos és Mayer (1939) a következőket írták: „A Sárvíz völgyében tulajdonképpen már a század közepén is folytak részleges lecsapolásra irányuló kísérletek,... először a legnagyobb árterületű Sárvíz... lecsapolására az első egységes tervet Bőhm Ferenc készítette... Felvétele szerint a Sárvíz három vármegyét érintő árterülete 98314 kát. hold volt. A munkálatokat sikerült ugyan megindítania, azonban a pénzhiánnyal... folytatott állandó küzdelem már 8 év múlva csődbe vitte az egész vállalkozást. Az 1776-84 között folytatott munkálatok során 28,95 km csatorna épült -főleg a felső szakaszon — de ezek fenntartás hiányában néhány év alatt feliszapolódtak és a vidék ismét a vadvizek martalékává vált. Bőhm vállalkozásával kapcsolatban szóbakerült a Sió és Kapos völgyének, továbbá a Balaton környékének lecsapolá- sa is,... Sárvíz völgyében megkezdett építkezés korai félbemaradása ezeket a terveket sem engedte megvalósulni és így a dunántúli mocsarak lecsapolásának Ugye sok évtizedre lekerült a napirendről.” Nem ismeretes, hogy honnan származtak Babos és Mayer idézett adatai és állításai, amelyek sok tekintetben eltérnek a levéltári dokumentumokban foglaltaktól. A Sárvíz szabályozását ugyanis nem Bőhm kezdeményezte, és a munkálatokat sem ő indította meg, mivel ilyeneket az Esterházy-uradalom mérnökeként nem tehetett. A Sárvíz felmérését és a szabályozási terv elkészítését a Fejér vármegyei gyűlés határozata alapján kapta feladatként. Csak később, 1774-ben, amikor a kiszárítási munkálatok elkezdődtek, mintegy „mellékfoglalkozás”-ként bízta meg őt - a királyi biztos javaslatára - az érintett három vármegye a Sárvíz szabályozás igazgató mérnöki feladatok ellátásával.
