Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
III. A Sió-völgy története a 11. század elejétől a 18. század közepéig
A SIÓ MENTI BIRTOKOK ÉS TELEPÜLÉSEK A 11-18. SZÁZADBAN 105 Ádándtól délre, közvetlenül a Sió vize mellett egészen Hídvég és Mezőkomárom határvonaláig mintegy öt km hosszúságú szakaszon 1757-ben Kováts János geometra (földmérő-mérnök) által készített birtoktérképen három pusztához (majorsághoz) tartozó birtokrész helyezkedett el: Potoly, Oroszi és Kapurév. Közülük az első kettő a török hódoltság utáni első birtokosainak nevét viselhette, míg Kapurév az 1200-as években már faluhely és a Tibold nemzetség birtoka volt Som faluval és határával együtt. Magyar Kálmán (1989) szerint Kapurév falu talán az egykori Árpád-kori révhely, jelentését őrizhette meg, amelyet a hagyomány szerint 1294-ben „elpusztultéként tartottak nyilván. 1344-ben viszont az okleveles említése „Kapuren” falu, melynek a Sár (vagyis a Fok, illetőleg a Sió) folyón révje is volt. Kapurév 1356-ban, majd 1385-86-ban mint Ugali-birtok szerepel a forrásokban. 1428-ban viszont Rozgonyi-, majd 1435-től „Possessio seu vadam Kupwren”, azaz Kapurév jobbágyfalu gázlóval Batthyány-birtok. A török hódoltság idején feltehetően elnéptelenedett, majd újratelepítve egy ideig megőrizte eredeti elnevezését. Krieger Sámuel 1776. évi Sió-szabályozási térképén és az első katonai felvétel 1783-ban készített felvételi lapján nincs feltüntetve. Egy évszázaddal későbbi harmadik katonai felvétel alapján készített térképen is csak a péli malom található meg a Sión való átjáróhelynél, Ádánd és Falu-Hídvég között. (A péli malom helyén a 20. század első felében Mária-majort létesítették, az átjáró helyén pedig halastavakat hoztak létre.) Kapurév birtokrészt valószínűleg a hídvégi nagy Batthyány-birtoktestbe tagosították be az 1770-es évek elején, s ezzel végleg megszűnt létezni. Ez a Battyhány-birtok a 18. század második felében Oroszi pusztától Döbrönte pusztáig (az ádándi határ szélétől az ozorai határ széléig) húzódott a Sió jobb partja mellett, s magába foglalta Falu-Hídvég, Város-Hídvég, Felső Nyék településeket határaikkal, szőlőhegyeikkel, erdeik- kel együtt, valamint a Pél-, a Rebecz-, a Horhi-, a Potol- és a Fürged-pusztai birtoktesteket. Együttes területük mintegy 20000 magyar holdat tett ki, és a terület egy része Tolna vármegyéhez tartozott. Mivel ennek a nagy Batthyány-birtoknak a legnagyobb települése a Sió víz partján fekvő Város- Hídvég (ma Szabadhídvég) volt és a 18. század közepén itt alakították ki a birtok igazgatási központját, ezért röviden vázoljuk ennek a településnek a történetét. Csánki Dezső (1894) szerint a települést első ízben az oklevelek 1344-ben említik „Villa Hydwegh” néven. 1453-ban a Dombaiaké volt a falu, de a Batthyányaknak is voltak benne már részeik. Az 1536. évi adólajstromban is Hydwegh-ként szerepel. Az 1571-1572. évi török defterben Hídvég az endrédi nahiéhez tartozott 32 adózó háztartással, ami azt jelentette, hogy a Somogy vármegyei török hódoltsági időszak kezdetén jelentős település lehetett. Ezt követően az 1715-ös összeírás során már két településként vették számba; Város-Hídvégként 18 háztartást, Falu-Hídvégként 9 háztartást írtak össze. A két településnek a 18. század elején lett a földesura csaknem teljes mértékben a Batthyány-család. A Hídvég környéki nagybirtok 1751-ig, gróf Batthyány Lajosnak nádorrá történt megválasztásáig tartó évtizedekben alakult ki teljesen, melynek birtoktestein a majorsági gazdálkodás korán elkezdődött. Az itteni birtoktestek fejlődését nagyban elősegítette, hogy 1747-től a nádor fia, Batthyány Ádám látta el Somogy vármegye főispáni teendőit Batthyány Károly gróf helyett. Vályi András (1799) a településről a következőket írta: „Hídvég Város. Magyar falu Somogy Várni, földes ura G. Battyányi Uraság... fekszik Mező Komárommal által ellenben, nevezetes töltést készítteté itten néhai G. Battyányi, volt Nádor Ispán, szántó fölgyei kevesek, makja, legelője, fája is szűkén, malma helyben van.” Ez a szűkszavú leírás megfelelt a korabeli birtokviszonyoknak, határa csak mintegy harmadát tette ki Falu-Hídvég határának. Város-Hídvég területéből a Batthyány-dominium kisebb területtel részesedett, melynek egyik birtokigazgatási központja Városhídvéggel szemben, Mező-Komá- romban volt. A 18. század végén vagy a 19. század elején végzett Sió felmérés negyedik lapján Város- Hídvégen 38 házat (telket) és 7 nagyobb uradalmi (urasági) épületet tüntetett fel a földmérő. Ez azt bizonyítja, hogy a településen a Sió jobb parti Batthyány-birtokrészhez tartozó uradalmi épületek voltak a 18. században. Falu-Hídvég a maga 26 házával, illetve telkével szorosan kapcsolódott Város-Híd- véghez, s a hozzátartozó birtokrész a 18. század közepén csak rövid szakaszon volt határos a Sió vizé-
