Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
I. A BALATON VÍZGYŰJTŐJE ES PARTMENTI ÖVEZETE - A Balatonba torkolló vízfolyások
betorkollása előtt vízminőség védelmi tározót létesítettek Marcali-tározó elnevezéssel, ami 241 km2-es vízgyűjtő terület befogadója. A tározó 60 hektáros előüllepítőkből, 4,2 knr-es vízfelületű tározóból és 12 hektáros utóül 1 építőből áll. A tározó szabályozási vízszintkor 9,1 millió m3 vizet tároz. Keleti-Bozót. Tulajdonképpen Lengyeltóti határától a Balatonig kiépített csatorna, mely a Pogányvölgyi-patak eredeti medrének folytatása. A pogányvöl- gyi-patak a Balatontól távol Mezőcsokonyánál, illetve Csombárd és Várda között fakadó vizfolyások egyesülésénél veszi kezdetét, innen kezdve folyik Lengyeltóti határáig, ahol a Keleti-Bozót csatornába torkollik. Közben befogadja a Bontakeszi-árok, a Halsok-patak és még három kisebb vízfolyás vizét is. Buzsák és Feketebézseny között tíz kisebb-nagyobb halastó kap vizet a Pogányvölgyi- patakból, illetve a Keleti-Bozótból. Vízgyűjtő területe kereken 250 km2 (19,6 %). Vízhozamának éves átlaga 0,6 m3/s, ami éven belül a halastavak feltöltése, illetve a leürítése miatt nagymértékben ingadozó. Vízminősége a Zala, ill. a Nyugati-övcsatorna vízminőségéhez hasonló, de lebegőanyag tekintetében időnként kedvezőbb azokénál. Jamai-patak. Gyugy és Hács községek között eredő rövid vízfolyás. Szőlősgyörökön és Szőlőskislakon átfolyó patak Balatonboglár déli részén torkollik a Balatonba, a bogiári berek szélét érintve. Vízgyűjtő területe 58,8 km2 (4,6 %). Vízhozamának éves átlaga 0,1 m3/s, de az utóbbi - 1989-1995 közötti - aszályos években 0,01 m3/s alá csökkent. Vízminősége a berekterületek fölötti részen megfelelő, a torkolati szakaszon sokszor szennyezettnek minősül. Tetves-patak. Gamástól délkeletre, Vadépuszta közelében eredő vízfolyás, mely a Somogyi-dombság magasabban fekvő részéről vezeti le a vizet a Balatonba, Somogybabod és Somogytúr községek széleit érintve. Az előzőekhez hasonlóan állandó vízfolyás, mely vizével az irmapusztai halastavakat is táplálja. Vízgyűjtő területe 94,1 km2 (7,4 %), vízhozamának évi átlaga 0,18 m3/s. Vízminősége a Balatonszemes déli szegélyénél lévő torkolata közelében közepesen szennyezettnek minősült az esetek többségében. Nagymetszés-patak. A korábban Büdösgáti-vízfolyásnak nevezett patak Karád területén ered és a Szóládi-völgyön halad végig. Torkolata Balatonszárszó déli végénél található. Vízgyűjtő területe 87,8 km2 (6,9 %),ami közel azonos a Tetves-patak vízgyűjtőjével. Vízhozamának éves átlaga 0,14 m3/s. Vízminősége a kevésszámú vizsgálat során közepesen szennyezettnek bizonyult. Kőröshegyi-Séd. A Pusztaszemesnél eredő rövid vízfolyás, ami azért érdemel említést, mert régi medrét Balatonföldvár közvetlen közelében halastó foglalja el és annak leeresztésekor rossz minőségű vizet szállít a Balatonba. Az üdülőterületen keresztülfolyó szakaszán igen kicsi az esése ezért a belterületi mederszakaszon a pangó víz túlságosan elalgásodik. Vízgyűjtő területe 36,8 km2 (2,9 %), vízhozamának éves átlaga 0,08 m3/s. Évtizedek óta rossz a vízminősége. 75
