Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
I. A BALATON VÍZGYŰJTŐJE ES PARTMENTI ÖVEZETE - A Balaton vízgyűjtőjének települési és gazdasági jellemzői
Az iparosodás kezdetével egyidejűleg megnőtt az építőanyagok iránti kereslet, s ez a kőbányászat, az agyag-, homok- és kavicskitermelés, valamint a mész- és téglagyártás gyorsütemű növekedését eredményezte. Új mészkő-, dolomit-, homokkő- és bazaltbányákat nyitottak és a gépesítés nyújtotta lehetőségeket kihasználva olyan helyeken is bányászni kezdtek, ahol ez korábban kézierővel nem volt lehetséges A Badacsony keleti oldalában a bazalt felszíni bányászása 1904-ben kezdődött el és az 1960-as évek elejéig tartott annak ellenére, hogy kezdettől fogva a természettudósok, írók, országgyűlési képviselők, különböző balatoni és országos szervezetek folyamatosan tiltakoztak ellene. A badacsonyi nagy bazaltbánya a hegy meredek keleti oldalán épült ki, egészen a hegyoldal közel 400 méteres ten- gerszint feletti magasságáig. A bányából drótkötélpályán szállították a bazaltot a kőzúzóba és onnan a bánya számára épített badacsonytomaji teherkikötőbe, illetve a vasútállomásra. Az 1920-as és a harmincas években a Balaton-felvidéken és a Keszthelyihegységben mintegy 20 dolomit- és mészkőbányában, 10 bazaltbányában és 15 homokkőbányában termeltek ki követ. Érdemes megemlíteni, hogy az előbbiekben ismertetett balatoni útépítéskor még a Tihanyi-félszigeten is működött kőbánya. A kőbányászat csökkentése táj- és természetvédelmi okokból az 1980-as években kezdődött el, amikor a Keszthelyi-hegység 28 bányájából 14-ben a termelést megszűntették. Aubert Antal (1985) a Balaton üdülőkörzet iparát elemző dolgozatában 5 bazalt-, 5 homokkő-, 9 dolomit-, 6 mészkő-, 1 hidrokvarcit és 1 fes- tékfoldbányát tüntetett fel az általa közölt ábrán még aktívnak az 1980-as évek közepén. Az 1920-1990 közötti időszakban kibányászott kőmennyiség több millió m3- re becsülhető, aminek jelentős részét a Balaton környéki építkezésekre, út- és vasútépítésre, valamint balatoni partvédelemre és hajókikötő-mólók építésére használtak fel Az utóbbi években a partmenti településeken folyó építkezéseknél nőtt a Bala- ton-felvidékről származó jóminőségű építőkövek felhasználásának aránya. Ez azonban megközelítőleg sem jelent olyan mennyiséget, mint amennyit a korábbi évtizedekben építési célokra kitermeltek. A tulajdonviszonyok változása nyomán várható, hogy a kő iránti kereslet csökken és ennek következtében a külszíni kőbányászat kisebb volumenű lesz. A századforduló óta a kőbányászat mellett számos helyen folytattak agyag-, homok- és kavicskitermelést nagyobb mennyiségben. Az 1910-es években a vízgyűjtő területen több mint 20 téglagyár működött. Később csökkent a számuk, de a megmaradtak nagyobb kapacitással termeltek, különösen a harmincas években. A második világháború után, amikor az országban a korszerűbb nagy téglagyárak felépültek és a szállítási körülmények javultak, a helyi téglagyárak veszítettek jelentőségükből és többségük beszüntette a termelést. 146
