Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

VIII. A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉNEK VÉDELME (írta: Dr. Virág Árpád és Szabó Szabolcs) - A Balaton természeti környezetének védelme érdekében kifejtett tevékenységek 1895 és 1945 közötti években

A Badacsony keleti oldalában - amint azt az első fejezetben emlitettük - a bazalt felszíni bányászása 1904-ben kezdődött el. A Badacsony "megbontása" ellen elsőként a Balatoni Szövetség lépett fel 1905-ben, s követelte a kormányzati szerveknél a bazaltbányászás megtiltását. Mivel követelésük nem teljesült, időről időre megismételték tiltakozásukat.

"A Természet" c. lap 1920. március 15-i számában jelent meg Földváry Miksa erdőfelügyelőnek "A Badacsonynak természeti emlékként való fenntartása" című írása, amelyben szenvedélyesen érvelt a Badacsony természeti szépségének védelmében, s követelte, hogy a Badacsony két ellentétes oldalán folytatott és a hivatalos bányanyitás előtt már 1903-ban elkezdett bazaltbányászást a páratlan szépségű bazaltoszlopok megmentése érdekében meg kell szűntetni.

Nyolc évvel később Földváry M. (1928) "A Balaton környékének természeti emlékei" c. dolgozatában - akkor már mint kaposvári erdőigazgató - a következőket írta a Badacsonyról:

"A Badacsony a világító torony, mely vigyáz, ügyel és uralkodik a hatalmas tó tündöklő síkja felett.

S ezt a koronás királyt, ezt az érdekes hegyet kikezdték: napról-napra tépnek ki Isten-alkotta fejedelmi koronájából egy-egy ékes drágakövet. Minden csákányütés, minden befúrás egy-egy tőrszúrás a mi szívünkbe is és főként bennünket erdőmérnököket érint súlyosan a rombolás, mert badacsonyi erdeink dísze volt az oszlopos bazaltszikla és erdeink csendjét zavarja meg a déli sziklarobbantás...a Badacsony nem közönséges hegy; nem pusztán turista célpont, melyről szép kilátás nyílik; még kevésbé üzleti árú, mely némelyek meggazdagodásának legyen az előidézője és kútforrása. ..

Ne bántsuk tehát a Badacsonyt; ne fosszuk meg legszebb ékességétől; ne engedjük meg, hogy a Badacsony homlokát koszorúként övező páratlan bazaltsziklák a hátulsó részeken kitermeltessenek és még kevésbé, hogy a Balaton felé néző részén a legcsekélyebb változás történjék attól a természetes állapottól, melyet soha többé semmiféle emberi erő helyre nem hozhatna... javasoltam tíz évvel ezelőtt és - azóta mennyiben javult a helyzet; Minden Balatonjáró megadhatja reá a feleletet."

Földváry M. írásainak, mint utolsó mondatából kiderül nem volt foganatja. Nagy visszhangot váltott ki viszont Herceg Ferencnek a Budapesti Hírlapban, 1929. október 13-án megjelent "Fekete szüret a Badacsonyon" című vezércikke, amelyben a balatoni táj, a Badacsony szépségeinek szépirodalmi stílusban megfogalmazott felsorolása után törvényhozási intézkedéseket sürgetett a szőlőhegynek kőbányászással történő elcsúfításának meggátlására. Drámaian tette fel a kérdés:

"Ha nemzeti érdekből meg kell védeni a történelmi műemléket saját birtokosának értelmetlensége vagy kapzsisága ellen, akkor hogyan szabad eltűrni, hogy megsemmisítsék az Úristen remekművét, melynek szépsége közös tulajdona minden magyar embernek!?"

740