Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
VIII. A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉNEK VÉDELME (írta: Dr. Virág Árpád és Szabó Szabolcs) - A Balaton természeti környezetének védelme érdekében kifejtett tevékenységek 1895 és 1945 közötti években
Herceg F. cikkének megjelenése után néhány héttel Östör József 87 képviselőtársával együtt indítványt terjesztett elő a parlamentben, melyben törvényjavaslatot sürgettek a Balaton szépségeinek, a Badacsonynak és más hasonló szépségű hegyeknek hatásos megvédése érdekében. A földmívelésügyi miniszter válaszolt az indítványra és kijelentette, hogy a készülő új erdőtörvényjavaslat külön fejezetben foglalkozik a természetvédelemmel és ebben felhatalmazást kér arra is, hogy a megalakítandó Természetvédelmi Tanács mindazokat az intézkedéseket megtehesse, amelyek a tennészeti kincsek védelme érdekében szükségesek. A képviselőház a miniszter nyilatkozatát tudomásul vette és egyhangúlag elfogadta Östör és képviselőtársainak indítványát. Mivel nem sokkal később a felsőház is jóváhagyta azt, az indítvány országgyűlési határozattá vált. Az országgyűlési határozat és a társadalomban széles körben támogatott mozgalom sem tudta megmenteni a Badacsonyt a további rombolástól, mert a környező falvaknak a lakossága, melyeknek a bazaltbányászat megélhetési forrást jelentett, maga tiltakozott a bánya megszűntetése ellen. Kaán Károlynak "A természet védelmében" c. írását a Természettudományi Közlönyben a szerkesztőség 1932. márciusában még azzal a megjegyzéssel közölte, hogy "Bár Közlönyünk már ismételten foglalkozott e tárggyal, a kérdés rendezésének immár elodázhatatlan sürgősségére való tekintettel, örömmel adtunk helyet e cikknek, mely hivatva van arra, hogy mind a magyar társadalom, mind a hatóságok lelkiismeretét felébressze és végre intézkedésre bírja őket" azt mutatja, hogy a törvényhozás malmai lassan működtek. Kaán K. ebben a cikkében többek között a következőket írta: "Még közelebbről fenyegeti a veszély a Badacsony bazaltoszlopait, amelyek közelében a gyönyörű hegyet romboló és a táj képét minden időre elrontó kőfejtés ma már annál is inkább kultúrális szégyene az országnak, mert beigazolt, hogy természeti értékek megsemmisítése és a legszebb balatoni táj elrontása nélkül s hozzá még e kedves balatoni hegyektől nem is távol kimeríthetetlen és ugyanolyan bazalttömegekből a szükséglet akármilyen arányait el lehetne látni." Hiába érvelt Kaán K. azzal, hogy nem messze a Badacsonytól bőségesen lehetne bazaltot bányászni a természeti táj károsítása nélkül, megfelelő törvényi rendelkezés hiányában a badacsonyi bazaltbányászat változatlanul folytatódott. Dornyay B., Vigyázó J. 1934-ben kiadott "Balaton és környéke" útikalauzukban már-már elsiratták a Badacsonyt amikor a következőket írták az útikalauzt használóknak: "Az illetékes tényezők...számtalanszor felemelték tiltakozó szavukat a Badacsony természeti szépségeinek védelmében...de mindhiába! Minden marad a régiben: pusztul tovább helyrehozhatatlanul a Föld egyik legszebb és legcsodálatosabb hegye a Badacsony!... A lebírhatatlan keserűség érzésén kívül úgy sem marad más hátra a természetkedvelő turistának, mint az a szomorú ""vigasztalás"", hogy addig nézze meg 741
