Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
VIII. A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉNEK VÉDELME (írta: Dr. Virág Árpád és Szabó Szabolcs) - A Balaton természeti környezetének védelme érdekében kifejtett tevékenységek 1895 és 1945 közötti években
mindenki ezt a csodahegyet, amig nem késő, hogy legalább elmondhassa a késő unokáknak is, hogy megmenteni ugyan nem tudtam hazámnak ezt a legszebb hegyét, de halála előtt, a 12. órában még én is ott voltam a tetején és megsirattam...a helyszínen a Badacsony.. .kikerülhetetlen végzetét!" Majd hozzátették: "Természetvédélmi törvény híján mindössze a déli korona megóvását sikerült - egyelőre biztosítani". Az utókor szerencséjére a Badacsonyt elkerülte a "kikerülhetetlen végzete", mert húsz, illetve harminc évvel később hozott intézkedésekkel végleg megszűntették a bazaltbányászatot előbb a tomaji, majd a tördemici oldalon is. A Kis-Balaton természetvédelmi területként való megóvásáért szintén Földváry Miksa lépett fel határozottan először. "A Természet" c. lap 1919. júniusi VH. - vm számában jelent meg Földváry M. (1919) "Óvjuk meg a Kis-Balatont természetvédelmi területnek!" című cikke, amelyben többek között a következőkert írta: "...szép tavaszi napon kerestem fel azt a tájat, ahol még kócsagok is vannak: - Kis-Balatont. Borzas szakáílú vén halász hosszú tolórúddal lökte előre csónakomat...ki sem értünk a nádkapun, még jó négyszáz lépésnyire lehettünk attól a törmelékes keskeny szalagtól, ahol végre megláttuk vágyaink egyedüli tárgyát: már fel is röppent a két kócsag. Kísérőm hivatásos mocsárjáró halász létére 1917. év tavaszán 8 párat olvasott össze a Kis-Balatonon; kis kócsagból pedig a legutóbbi három év alatt egy sem mutatkozott. Félő, hogy kócsagjainkkal is úgy járunk, mint őseink kedvelt madarával a daruval. Az 1917. év tavaszán egyetlen egy daru jelentkezett a Kis- Balaton felett. Magasan keringett néhányszor...aztán tovaszállt és többé vissza sem tért; pedig a Barna-tavon még néhány évtizeddel ezelőtt legalább 5-6 pár fészkelt... Ha energikus akarattal és hajthatatlan szigorúsággal közbe nem lépünk a még élő kócsag nemzedéknek a végső pusztulástól való megmentése érdekében, ha a lelö- vést kérlelhetetlenül meg nem akadályozzuk, ha az egész Kis-Balatont minden lakójával örökre fenntartandó, természetes érintetlenségében hagyandó védelmi területnek nem minősítjük; a mi ritka madarunk a remek nagy kócsag is a daru sorsára jut. Ha Schenk Jakab ""A kócsagok alkonya"" című értekezésében (Természet- tudományi Közlöny 1917. évi 1-4. szám) az annyira megfogyatkozott kócsag állomány megmaradása érdekében kivánja a Kis-Balatont természeti emléknek kijelöltetni, mennyivel inkább megokolt ez, ha kétségtelenül legkiválóbb vízi madarunk mellett a többi ott fészkelő fajok megmentésének ügyét is megszívlelve, úgy ezeknek, mint az eredeti vízinövényzet fenntartása szempontjából a Kis- Balatonnak mint természetvédelmi területnek sürgős kimondását követeljük... Minthogy. . . magán a Kis-Balaton szívén keresztül semmiféle nyilvános közlekedő út nem vezet és csupán Fenék felől a Zala folyó torkolatától kiindulva, vagy a Lebuj csárda felől néhány keskeny halászcsapáson járható meg ladikon, termé742
