Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

VII. A BALATONI HALÁSZAT, HORGÁSZAT ÉS HALGAZDALKODAS - A Balaton halászata és a balatoni halgazdálkodás

táblázat, a horgászok halfogásának adatait a 36. sz. táblázat, a halászok és a horgászok összesített fogási adatait pedig a 37. sz. táblázat tartalmazza

35. sz. táblázat

36. sz. táblázat

37. sz. táblázat

E táblázatok adataiból számos következtetés adódik. Az adatokból mindenekelőtt arra lehet következtetni, hogy a Balatont 1986-1995 között nem halászták a kívánatos mértékben. A mintegy 660 tonnás évi átlagos halászzsákmány csupán

46,6 %-a az 1961-1970 évek évi átlagának, de ennél is kedvezőtlenebb az arány, ha figyelembe vesszük, hogy a 660 tonnából 2161 angolna volt, melynek nagyobb részét a vízeresztések során a Sió-zsilipbe épített angolnacsapda fogta meg. A halászfogások tárgyilagos elbírálásakor azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a horgászok halfogásának évi átlaga is jelentősen emelkedett. 1986-1995 között mintegy 400 tonnát tett ki, ami kb. háromszorosa az 1961-1970 közötti évekének. A halász és a horgász fogások közötti arány - ha az említett angolnacsapda fogásokkal együtt számoljuk a halászok fogását - az utóbbi tíz évben 62:38 volt átlagosan, de ha a csapdával fogott angolnamennyiséget nem számítjuk a halászok fogási eredményébe, akkor az arány kb. 55:45-re tehető. A táblázatok adataiból talán a legnagyobb problémaként a keszegfogások drasztikus csökkenése és a gardafogások szinte teljes megszűnése tükröződik élesen. Hasonlóképpen súlyos problémát jelez a fogassüllő fogások közel 50 %-os csökkenése is. Mivel a fogassüllő a Balaton legértékesebb és egyben a "címerhala" is, a probléma nagyságának szemléltetésére érdemes az elmúlt 95 évből néhány ötéves időtartam évi átlagait fogassüllő fogásokból felsorolni.

1906-1910

87.515 kg

1932-1936

192.206 kg

1942-1946

86.047 kg

1947-1951

107.851 kg

1982-1986 *

89.741 kg

1991-1995 *

34.712 kg

(* Az évi átlag adatok a halászok és a horgászok összesített fogási eredményeire vonatkoznak)

Amint a felsorolt adatokból látható, a legjobb 5 éves átlag 1932-1936 között alakult ki. Ezek voltak a Balaton "legsüllősebb" évei. Lehet, hogy az akkori "ikrakeltető-kertek" eredményesebben biztosították a süllőutánpótlást, mint a második világháború után a helyébe lépett ikrakeltetési módszer, s a kiemelkedő fogási eredmény ennek tulajdonítható. Ez a feltételezés azért is jogosnak látszik, mert ezt az átlagot még éves szinten is csak ritkán közelítették meg, így pl. 1960- ban, amikor a halászok 158.419 kg fogassüllőt fogtak.

681