Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
VII. A BALATONI HALÁSZAT, HORGÁSZAT ÉS HALGAZDALKODAS - A Balaton halállománya és annak változásai
tenzív használata, helyenként korábban a partmenti vízterület szennyvízterhelése, a tömegturizmus, a halászat és a horgászat változása, és a tóba telepített egzotikus halfajok a tó élővilágát, s ezzel együtt a halállomány struktúráját egyre nagyobb mértékben befolyásolták. A halfaj-együttesek az eutrofizáció, a természeti környezet pusztítása, az idegen halfajok betelepítése, a halászat-horgászat és az egyes fajok viselkedésében bekövetkezett változások kölcsönhatásainak következtében átalakultak. A tóra korábban jellemző fajok stabil populációi tág határok között időnként megváltoztak. Egyes fajok eltűntek vagy inváziőszemen jelentkeztek, illetve jelenlétük és eltűnésük rapszodikusan váltakozott. A bevándorló és betelepített halfajok a táplálékláncot időről-időre átalakították és más fajok számára az élőhelyet kedvezőtlenné tették. Az élőhely módosulásai valamint a tavi összanyagcsere eutrofizálódása hatottak leginkább a Balaton halpopulációjának faji struktúrájára. Biró (1993, 1994) két táblázatban foglalta össze és mutatta be a Balaton halfaunájában végbement változásokat, illetve a jelenlegi helyzetet. Ezek a korábban közölt fajlistákkal összehasonlítva markánsan szemléltetik az utóbbi hatvan évben bekövetkezett változásokat. Az 1993-ban és 1994-ben megjelentetett két-két táblázatot a könnyebb áttekinthetőség miatt egybeszerkesztve közöljük. 31. sz. táblázat 32. sz. táblázat Biró táblázataiban feltüntetett gyakorisági és jelenlegi előfordulási adatok és a korábban ismertetett, általunk összeállított lista között néhány halfajt illetően csoportbasorolási eltérés van. így pl. Bíró szerint a máma és a kecsege a Balatonban jelenleg nem fordul elő, jóllehet - amint ezt a horgász fogási napló adatok bizonyítják - mindkét halfajból rendszeresen fogtak az 1981-1993 közötti években. (A fogási naplók bejegyzéseinek pontosságát sokan vitatják.) A fehér busát sem tekinthetjük "kevésbé gyakori" halnak, miként az Bíró betelepített és spontán bevándorolt halfajok listájában szerepel, mivel a regisztrált halászzsákmányban 1983-1995 közötti években összesen 476 tonnát fogtak ki belőlük és számítások szerint a jelenlegi hektáronkénti egyedsürűségük is jelentős. Ezek az eltérések azonban semmivel sem csökkentik e táblázatok értékét, nem kérdőjelezik meg megalapozottságukat, hanem csak azt a korábbi megállapítást erősítik meg, hogy az ilyen tájékoztató jellegű összeállítás igen nehéz feladat az adatgyűjtés nehézségei miatt. Az összeállításokra mégis nagy szükség van, mert ezek nélkül a balatoni halállomány rehabilitációját megtervezni és megvalósítani nem lehet. A Balatonban jelenleg 23 halfaj gyakorinak mondható, melyek közül a halász és horgász fogásokban csak 18-20 faj szerepel. A tavat ugyanúgy mint korábban, 649
