Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
VII. A BALATONI HALÁSZAT, HORGÁSZAT ÉS HALGAZDALKODAS - A Balaton halállománya és annak változásai
legnagyobb számban a pontyfélék népesítik be. A domináns ragadozók tekintetében sincs lényeges változás; a fogassüllő, a balin, a csuka, a kősüllő és a harcsa követik egymást a fogott mennyiség sorrendjében. A fajok gyakoriságának sorrendje azonban nem tükrözi azokat a változásokat, melyek a Balaton halfaunájában az elmúlt évtizedekben bekövetkeztek. Ezekről az alapvető és rendkívül kedvezőtlen változásokról közölt részletes adatokat valamint elemzést Biró (1994), s ennek alapján javaslatokat tett a halfauna kezelésére és rehabilitációjára. A Balatonban és a befolyó vizekben élő halfajok állománya, illetve előfordulásuk gyakorisága igen nagy mértékben eltér egymástól. A környezeti változások miatt az eltérések mértéke időről-időre módosulhat, ami megnehezíti - egyéb okok mellett - a halfajok csoportosítását állománynagyság és előfordulási gyakoriság szerint. A balatoni halfauna ismeretéhez azonban hozzátartozik egy ilyen csoportosítás, jóllehet, hogy ez -egzakt adatok hiánya miatt - csak tájékoztató jellegű lehet. Az utóbbi húsz év halász és horgász fogások adatai alapján, valamint a kutatási jelentéseket elemezve, a Balaton és befolyó vizeinek halai állománynagyságukat és gyakoriságukat tekintve a következő csoportokba sorolhatók: Nagy állományú, gyakori fajok 1. Dévérkeszeg 7. Fehér busa * 2. Küsz 8. Bodorka 3. Ponty * 9. Balin* 4. Angolna * 10. Garda 5. Fogassüllő * 11. Kősüllő 6. Ezüstkárász 12. Csuka 13. Folyami géb Kis állományú, gyakori fajok 1. Karika keszeg 6. Kárász 2. Vörösszámyú keszeg 7. Compó 3. Lapos keszeg 8. Naphal 4. Harcsa 9. Kínai razbóra 5. Amur * 10. Szivárványos i * A csillaggal jelzett fajok állománya részben, vagy teljesen telepítésből, illetve keltetéses előnevelésből származik. 650