Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

VI. A BALATON NÁDASAI - A nádasok szerepe a Balaton vízminőségének alakulásában

zónájában és a nádaselőtti nyílt vízben végzett kémiai vizsgálatok eredményei. A vízkémiai vizsgálatok eredményei alapján megállapították, hogy "...a nádasban, a parttól a nyílt víz felé haladva, a víz oldott reaktív foszfor, HCO3 és szerves szén koncentrációja, valamint átlátszósága csökkent. Ez a ten­dencia az NH4-N, a NO3-N és az összes oldott vas koncentrációja, továbbá a permanganátos oxigénfogyasztás tekintetében is érvényesült. A nádas vizének oxigéntelítettsége, lebegőanyag, a-klorofill és C02'3 koncentrációja, továbbá hő­mérséklete a parttól a nyílt víz felé haladva általában nő. Jellemző, nádaskeresztmetszet szerinti változás a feopigment koncentrációjában már nem állapítható meg. Számos vízminőségi jellemző tekintetében (pH oxigéntelitettség, átlátszóság, ol­dott reaktív foszfor, CO2^, HCO'3, NO2-N, NH4-N, vízhőfok) jelentős napszakos ingadozásokat is mértünk. Ezek amplitúdója a parttól a nyíltvíz felé haladva ro­hamosan csökken. A napi ritmus oka, a szervesanyag termelés és lebontás dina­mikájának eltérésében keresendő. Nappal az intenzív fotoszintézis következtében a víz HCO'3 koncentrációja csökken, oxigéntelítettsége, pH-ja, C02‘3 koncentrá­ciója pedig nő. Az erős biogén mészkiválás a víz átlátszóságát is csökkenti. Éj­szaka a szervesanyag lebontó folyamatok dominálnak, az oxigéntelítettség csök­ken, széndioxid termelődik és ezt követően a víz pH-ja is lecsökken. A biogén mész égy része újra oldatba megy, a HCO‘3 koncentrációja megnő és a víz átlát­szósága fokozódik. A nádas nagyon élénk aktivitású, nagyon reakcióképes biológiai rendszer. Érde­kes, hogy a nádasból a nyílt vízbe az oldott reaktív foszfor mérhető mennyiség­ben nem jut ki, az ammónia és nitrit áramlása a nyílt víz irányába csak éjszaka lehetséges. Az oldott reaktív foszfor áramlásának egyrészt az élőlények oldott re­aktív foszfor felvétele, másrészt a fotoszintézis során a CO2 felvétel hatására ke­letkező CaC03 csapadék foszfát megkötő képessége szab gátat." A Paloznaki-öbölben és a Bozsai-öbölben egymástól három év eltéréssel vég­zett nádas-vízkémiai és fizikai vizsgálatok eredményeiből joggal lehet következ­tetni arra, amit Farkas, Szilágyi, és Tóth dolgozatukban úgy fogalmaztak meg, hogy "A nádas nagyon élénk aktivitású, nagyon reakcióképes biológiai rendszer", s tegyük hozzá: a vízkémiai és fizikai paraméterek szélsőséges változásait elviselő biológiai rendszer. Az egészen extrém változásokat bizonyos időn túl azonban a nádasok sem tudják elviselni. A balatoni nádasok biológiai rendszerének igen lényeges összetevője a nád szárának vízszint alatti részén megtelepedő, mikroszkopikus méretű élőlények közössége, amely mindenütt, ahol a vízmozgás nem túl erős, vastag élőbevonatként borítja a nádszálak vízalatti felületét. Ennek az élőlény közösségnek (vagy összes­ségnek) a tagjai - baktériumok, sugárgombák, mikroszkopikus gombák, algák, evezőlábú rákok, tegzesek, fonálférgek stb. - egymás között és a náddal is bonyo­lult anyagcserét valósítanak meg, amelynek részleteit ma még alig ismerjük és jövőben is csak főbb vonatkozásait ismerhetjük meg. Ennek az az oka, hogy kü­lönböző helyeken, különböző élőlények alkotják az együttest (a biotát), s az 630

Next

/
Oldalképek
Tartalom