Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
VI. A BALATON NÁDASAI - A nádasok szerepe a Balaton vízminőségének alakulásában
zónájában és a nádaselőtti nyílt vízben végzett kémiai vizsgálatok eredményei. A vízkémiai vizsgálatok eredményei alapján megállapították, hogy "...a nádasban, a parttól a nyílt víz felé haladva, a víz oldott reaktív foszfor, HCO3 és szerves szén koncentrációja, valamint átlátszósága csökkent. Ez a tendencia az NH4-N, a NO3-N és az összes oldott vas koncentrációja, továbbá a permanganátos oxigénfogyasztás tekintetében is érvényesült. A nádas vizének oxigéntelítettsége, lebegőanyag, a-klorofill és C02'3 koncentrációja, továbbá hőmérséklete a parttól a nyílt víz felé haladva általában nő. Jellemző, nádaskeresztmetszet szerinti változás a feopigment koncentrációjában már nem állapítható meg. Számos vízminőségi jellemző tekintetében (pH oxigéntelitettség, átlátszóság, oldott reaktív foszfor, CO2^, HCO'3, NO2-N, NH4-N, vízhőfok) jelentős napszakos ingadozásokat is mértünk. Ezek amplitúdója a parttól a nyíltvíz felé haladva rohamosan csökken. A napi ritmus oka, a szervesanyag termelés és lebontás dinamikájának eltérésében keresendő. Nappal az intenzív fotoszintézis következtében a víz HCO'3 koncentrációja csökken, oxigéntelítettsége, pH-ja, C02‘3 koncentrációja pedig nő. Az erős biogén mészkiválás a víz átlátszóságát is csökkenti. Éjszaka a szervesanyag lebontó folyamatok dominálnak, az oxigéntelítettség csökken, széndioxid termelődik és ezt követően a víz pH-ja is lecsökken. A biogén mész égy része újra oldatba megy, a HCO‘3 koncentrációja megnő és a víz átlátszósága fokozódik. A nádas nagyon élénk aktivitású, nagyon reakcióképes biológiai rendszer. Érdekes, hogy a nádasból a nyílt vízbe az oldott reaktív foszfor mérhető mennyiségben nem jut ki, az ammónia és nitrit áramlása a nyílt víz irányába csak éjszaka lehetséges. Az oldott reaktív foszfor áramlásának egyrészt az élőlények oldott reaktív foszfor felvétele, másrészt a fotoszintézis során a CO2 felvétel hatására keletkező CaC03 csapadék foszfát megkötő képessége szab gátat." A Paloznaki-öbölben és a Bozsai-öbölben egymástól három év eltéréssel végzett nádas-vízkémiai és fizikai vizsgálatok eredményeiből joggal lehet következtetni arra, amit Farkas, Szilágyi, és Tóth dolgozatukban úgy fogalmaztak meg, hogy "A nádas nagyon élénk aktivitású, nagyon reakcióképes biológiai rendszer", s tegyük hozzá: a vízkémiai és fizikai paraméterek szélsőséges változásait elviselő biológiai rendszer. Az egészen extrém változásokat bizonyos időn túl azonban a nádasok sem tudják elviselni. A balatoni nádasok biológiai rendszerének igen lényeges összetevője a nád szárának vízszint alatti részén megtelepedő, mikroszkopikus méretű élőlények közössége, amely mindenütt, ahol a vízmozgás nem túl erős, vastag élőbevonatként borítja a nádszálak vízalatti felületét. Ennek az élőlény közösségnek (vagy összességnek) a tagjai - baktériumok, sugárgombák, mikroszkopikus gombák, algák, evezőlábú rákok, tegzesek, fonálférgek stb. - egymás között és a náddal is bonyolult anyagcserét valósítanak meg, amelynek részleteit ma még alig ismerjük és jövőben is csak főbb vonatkozásait ismerhetjük meg. Ennek az az oka, hogy különböző helyeken, különböző élőlények alkotják az együttest (a biotát), s az 630
