Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
VI. A BALATON NÁDASAI - A nádasok szerepe a Balaton vízminőségének alakulásában
A nádasok szerepe a Balaton vízminőségének alakulásában Az elmúlt évtizedekben különböző meggondolásokból kiindulva végeztek vizsgálatokat annak érdekében, hogy tisztázzák a nádasok szerepét a Balaton vízminőségének alakulásában. Olyan direkt vizsgálatok nem ismeretesek, amelyek a vízminőségnek a nádra, ill. a nádasokra gyakorolt hatását próbálták volna megállapítani. Az 1930-as évek első felében Meschkat Arno (1933, 1934 a., b) végzett vizsgálatokat a nádasokban, melynek során a nádszár un. bolyhosbevonatait és az oda telepedett élőlényközösségeket - más szóval epifitáit - tanulmányozta. Kutatómunkája egyúttal kiterjedt a nádasnak mint biotópnak a fizikai és a biológiai viszonyaira is. Ez utóbbi vizsgálatok eredményeit Entz és Sebestyén a már idézett munkájukban a következőkben foglalták össze: "A nádas vízalatti részének, mint biotopnak fizikai és biológiai sajátságait főleg a jellegzetes fényviszonyok, részben pedig a víz korlátozott mozgása vagy éppen tespedése (stagnálása) szabja meg. Ugyanis a nádas felfogja a nyíltvíz hullámait s a vízmozgás a nádasnak legfennebb a nyíltvíz felöli részébe hatol be, oda is csökkent erővel. Ez a körülmény elősegíti a vízben lebegő szilárd részecskék leülepedését, ami viszont azt vonja maga után, hogy a nyíltvíz detritustartalma s jellemző zavarossága, a nádason át a part felé menve, mindinkább csökken, s a parti víz e tekintetből már "tiszta". Jellemző a víz pH-jának viselkedése is: a nyíltvíz és a nádas határán mért 8.45 érték fokozatosan csökken s a nádasnak e határtól 80 m-re eső helyein már csupán 7.6-t tesz ki. A víz trophikus sajátsága is megváltozik, csökken, mint arra egyes jelentésekből (pl. a nád járulékos gyökereinek megnagyobbodásából következtetni lehet). Ezt a jelenséget Meschkat annak tulajdonítja, hogy a vízmozgás fokozatos csökkenése miatt a víz mindkevésbbé zavarodhatik föl. E vizsgálatok során kitűnt a nádas vizének néhány feltűnő kémiai sajátsága is, nevezetesen, hogy a víz kénhydrogént tartalmaz, mely a nyíltvíz széltől már 50 m távolságban érezhető s hogy 02-ben szegény. A víz csekély mozgása következtében a hőrmérsékleti viszonyok is mások mint a nyíltvízben." Ezek a megállapítások nagyon fontosak, mert azokra az állapotokra vonatkoznak, amikor a modem civilizációs hatások még nem befolyásolták olyan mértékben a nádasokat, mint ma. Ezért összehasonlítási alapul szolgálhatnak az utóbbi két évtizedben végzett ilyen irányú vizsgálatok eredményeinek megítéléséhez. Negyven év eltelte után került sor ismét hasonló kutatásokra, kapcsolódó témaként. Entz (1981) "A Balaton parti övben és a vízfenék élővilágában az utóbbi évtizedekben bekövetkezett változások állattani vonatkozásai és az ezekkel kapcsolatos fizikai és kémiai vizsgálatok a Balatonban." c. dolgozata tartalmaz nádasokkal foglalkozó részt. "A nádasok szerepe" alcímmel, a következőket írta többek között: "...vizsgálataink főként a nádas vizének hőmérsékleti, oxigén, pH, és vezetőké- pességi viszonyaira terjedtek ki. 628
