Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - A Balaton vizéből élő többsejtű állatok
- Terratechno 1986. évi jelentése szerint: Mansonia richiardii Aédes vexans Aédes annulipes Aédes sticticus Culex modestus 47.8 % 21,4 % 20.9 % 4,4 % 2,9 % Az adatok egyértelműen mutatják, hogy annak ellenére, hogy csípőszúnyogok közül a mocsári szúnyog, a Mansonia richiardii óriási mértékben előretört az 1950-es évek elejéhez képest, a gyötrő szúnyog az Aédes vexans "stabilan" megőrizte élvonalbeli helyét a vérszívók között. A három legtöbbet kellemetlenkedő faj közül tavasszal és nyár elején az Aédes annulipes dominált, túlsúlyát az első szúnyogirtásig megőrizte, később alig fordult elő. A Aédes vexans és a többi jelentősebb faj az egész üdülési szezonban nagyjából változatlan arányú volt, míg a Mansonia richiardii bizonyos időszakokban a csípőszúnyogok 80-90 %-át tették ki. A szúnyogokon kívül még néhány légyfaj fordul elő a kétszárnyúak között, melyek lárvái a vízinövényzetet fogyasztják, illetve károsítják. A rvaszúnyogok. Az árvaszúnyogokat (Chironomidae) csak különleges jelentőségük miatt ismertetjük külön, hiszen ezek is a kétszárnyúak rendjébe tartoznak. Tanulmányozásukra már az 1930-as években sok időt és energiát fordítottak és ugyancsak részletesen tanulmányozták életmódjukat, valamint ökológiájukat az 1980-as években. Amikor Dévai György (1991) áttekintette a balatoni bentoszkutatások történetét joggal írta a következőket: "Az üledéklakó vízi rovarok (Insecta) közül eddig egyedül az árvaszúnyogokról rendelkezünk számottevő ismeretekkel. Róluk csaknem 40 forrásmunkában található információ...a kutatások köretalán itt mondható legszerteágazóbbnak." Valóban Lenz F. (1927), Zilahi-Sebess G. (1932), Bérezik A. (1960), Entz B. (1964, 1965) Dévai Gy. (1980 a., 1980 b.) Dévai Gy., Czégény /., Dévai /., Heim Cs., PrecznerZs. (1984) nagyformátumú dolgozatai rengeteg adatot, megállapítást tartalmaznak az árvaszúnyogok faji leírásáról, táplálkozás- és produkcióbiológiájukról, egyedszámükről, biomasszájukról, ökológiai igényeikről, kirepülésük körülményeiről stb. Az árvaszúnyogokat nemcsak a Balaton esetében tanulmányozták sokoldalúan, hanem Európa szerte is. Európából eddig mintegy 2.500 fajt írtak le, de éppen az az alapos kutatómunka következtében ezek jelentős része "megsemmisült", mert a korábbi fajmeghatározásokat érvénytelenné nyilvánították vagy összevonták, s ennek következtében a fajok száma kb. 1.600-ra csökkent. A fajok meghatározása a modem rendszertani követelmények szerint nehéz, sok esetben például csak pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok, biokémiai-fiziológiai analízisek, 586
