Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - A Balaton hínárjai, a balatoni hinarasok

Juhász Ede (1981) "A Balaton hínártérképezése" című dolgozatában ismertette az 1978. évi térképezés módszerét és eredményeit. Ennek alapján a következőkben lehet összefoglalni a Balaton akkon hínárhelyzetét:- A térkép alapján a Balaton 59.400 ha-os területéből az összes hínárterület

1978. július 26-án 660 hektár volt, ami a teljes tófelületnek 1,11 %-át tette ki.

A hínárral borított területeknek 60 %-a az északi, 40 %-a a déli part előtt volt található.- A hínárral benőtt területeknek a parttól mért legnagyobb távolsága - beleértve a nádasokat is - helyenként változó volt. Kenésénél 200 m, Akarattya- Fonyódliget között 50-100 m, Fonyód-Keszthely között 200-500 m, Gyenesdiás- Szigliget között 400-700 m, Badacsony-Tihany között 200 m, Füred-Xlmádi között 300-600 m és Fűzfőnél 1.200 m. Néhány, a felsoroltaktól eltérő távolság a Zala-toroknál lévő 900 m, az Aszófönél lévő 800 m és a Paloznaki-öbölnél lévő 1.100 m.- A hínaras területek vízmélysége különböző volt: Akarattya-Fonyódliget között 0,5 m, Fonyód-Keszthely között 1 m, Gyenesdiás-Akali között 1,5 m és Ud- van-Kenese között 2-2,5 m.- Az északi parton Balatongyörök és Szepezd közötti 40 km hosszú nádas előtt csak elszórtan volt hínár (0,4 ha/km), viszont a déli part Szántódi-rév és Fonyód között 40 km-es kiépített szakasza előtt a tómeder meglehetősen hínaras (2,2 ha/km) volt.- Az erősen nádas nagy öblök hínarasodása egymástól eltérő mértékű volt: igen hínaras volt a Fűzfői-, a Paloznaki- és a Kerekedi-öböl, közepesen volt hínár Diósnál és a Bozsai-öbölnél, alig volt hínár Rendesnél, Tomajnál és Edericsnél az öblökben.

A fürdésre kedvező déli part Balatonkenese és Keszthely hajóállomásai közötti részén a part 105.09 m A.f. és a víz 1,5 m-es mélységvonala által határolt terület Juhász E. szerint 30 km3, amely területen összesen 2,5 km2 hínárral benőtt területet határoztak meg. Ez azt jelentette, hogy 1978. július 26-án a strandolásra leginkább alkalmas partmenti vizsávnak 8,3 %-a hínárral volt benőve.- Kenésénél, Szántódnál és Tihanynál a parttól 150-600 méter távolságra, 10- 50 méter szélesség között többszáz méteren húzódó hínársávokat állapítottak meg.- A térképen összesen 666 db hínárfoltot jelöltek meg, melyek közül a legnagyobb, 140 ha-os folt Fűzfőnél volt. 20-40 ha-os foltok voltak Paloznaknál, Csopaknál, Almádinál, Fonyódnál, Balatonfenyvesnél, Máriafurdőnél. Az 1-10 ha- os nagyságú foltokból 3 db-nál több volt Földvárnál, Boglárnál, Máriafurdőnél, Fürednél, Alsóörsnél, Almádinál és Kenésénél. Az 1 ha-os vagy kisebb foltokból 20 db-nál több volt Földvárnál, Ledénél, Boglárnál, Fenyvesnél, Máriafurdőnél, Fenékpusztánál, Vonyarcnál, Győröknél, Szigligetnél, Tihanynál, Almádinál,

558