Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - A Balaton algaflórája
gyobb mértékben elszaporodnak. Tavunk nyíltvízének legnagyobb egyedszámban előforduló termelői éppen kovamoszatok, pedig a Balaton legtöbb kovamoszata nem is nyiltvízlakó... Minden évszakban sok kovamoszatot találunk a Balaton vizében, nyáron fajszámuk 125 is lehet, télen jóformán az egyedüli termelők. A Balaton leggyakoribb kovamoszatai s egyúttal talán tavunk leggyakoribb nyíltvízi növénykéi a korongalakú Cyclotellák. E nemzetség 3 fajából 1 liter vízben néha majdnem 150.000 egyedet számlálhatunk. Gyakoriság tekintetében ezután a vékony, tűalakú Synedra acus var. radians következik, majd a fonalas Melosira. A kovamoszatok formagazdag csoportjának egyes fajai ugyanis vékony, fonalszerű sejtsorokat alkotnak. Kora tavasszal vett vízmintákban különösen sok Melosira és Fragilaria fonal lebeg... A Balaton nyiltvize kék- vagy hasadómoszatokban is igen gazdag. E csoportok képviselői főként a melegvíz idején sokasodnak el. A tömörebb vagy hálózatos telepeket alkotó Microcystis-fajok (M.aeruginosa és flos-aquae) nyáron nagy ritkán a víz színén szabadszemmel is észrevehető ú.n. vízvirágzásba tömörülnek. Noha a Microcystis-fajok rendes körülmények között a mélyebb vízrétegekben is lebegnek, vízvirágzás csak a legfelső vízrétegben alakul ki... A hasadómoszatok változatos csoportjából egyedenként élő vagy pedig fonalakba (Lyngbya), táblákba (Merismopedia) gömböcskékbe (Gomphosphaeria, Coleosphaerium) szabálytalan alakú telepekbe tömörülő fajok gazdagítják a Balaton planktonját. A Lyngbya circumcreta karikának tetsző, de valójában spirálisba csavarodó finom fonala, a Coelosphaerium Kützingianum gömbölyded telepe, literenként 1.400-1.400 egyeddel is, gyakoriságban felülmúlja a vízvirágzást előidéző Microcystis-fajokat (maximálisan 750 telep literenként). A zöldmoszatok és járommoszatok főleg tavasszal és ősszel sokasodnak el a nyíltvízben. A zöldmoszatok közül a csinos, szinte szabályos telepeket alkotó Pediastrum-ok, Ankistrodesmus-ok, Scenedesmus-ok és Coelastrum-ok a legfeltűnőbbek nagyságuk, alakúk és gyakoriságuk következtében... A járommoszatok közül a Staurastrum-ok és Closterium-ok jellemzők, kora tavasszal pedig a Spirogira Weberi vékony fonalai lebegnek a nyíltvízben, bár nem olyan nagy számban, mint az említett fonalas kovamoszatok. Az ostorosakhoz tartozó Euglenák-ból és Phacus-bó\ nyáron néha 1.600 is lehet literenként a tó vizében. Az aranysárga, apró csokorhoz hasonló Dinobryon- telepek inkább a felszínen lebegnek s így a neuszton tagjai. Dinobryon-ok savanyú kémhatású vizekben óriási tömegben tenyésznek {Dinobryon-tavak), a Balaton lúgos vizében nem sokasodnak el ennyire. Az említett moszatcsoportoknak élnek olyan apró tagjai is a Balatonban, melyek a legfinomabb háló szemei között átsiklanak. Az ülepített anyag vizsgálatában ezek felismeréséhez és gyakoriságuknak számszerű megállapításához a szokottnál nagyobb nagyítást kell használnunk. A termelők a csoportjának az ú.n. törpeplankton-nak tudományos feldolgozása más módszereket kíván. E csoportba tartoznak pl. a már említett Microcystis és Dinobryon különálló egyedei is, amelyek oly aprók, hogy csak számos egyedből álló telepei akadnak meg a legfinomabb hálóban. Méreteinél fogva a Cyclotella is a törpeplankton tagja. 526
