Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - Baktériumok a Balaton vizében és üledékében

Balatonba. Kivételt képeznek ebből a szempontból a vízben élő szervezetek fajspecifikus kórokozói.

Oxigénigényt tekintve az obiigát aeroboktól az obiigát anaerobokig bezárólag valamennyi típus megtalálható,

Élettani sajátosságaikat tekintve ugyancsak megtalálható valamennyi típus; az aromás vegyül etek lebontására képes típusok éppúgy, mint a nitrogénkötő, nitrifikáló, denitrifikáló vagy deszulfurikáló képességgel rendelkező baktériumfajok.

Ez a mikrobiológiai teljeskörűség Contreras Enrique (1982) találó megjegyzése szerint annak tulajdonitható, hogy a "Balaton medencéjében vízkészlete mint egyetlen hatalmas bakteriológiai tenyészfolyadék" minden baktéri um-típus számára kedvező ökológiai körülményeket biztosit egy-egy térségben és időszakban.

Mivel a baktériumok hasadással szaporodnak, optimális körülmények között egyetlen sejtből 15 óra alatt (30 percenkénti osztódási időt számítva) elvileg több mint egy milliárd utódsejt képződhet. Az ilyen exponenciális (logaritmikus) szaporodási szakaszok teszik lehetővé, hogy a tó vizébe került vagy ott keletkezett nagy mennyiségű szervesanyag igen rövid idő alatt lebontódjon.

A Balaton vizének baktériumtartalmáról közzétett első tudományos közlemény 1929-ben jelent meg. Ebben Zih Sándor (1929) a Tihanyi-félszigettől mintegy 400 m távolságban júliusban vet víz- és iszapminták baktériumtartalmát vizsgálta egyszerű kitenyésztéses módszerrel. Vizsgálatainak eredményét a következőkben foglalta össze:

1. A Balaton-tó baktériumtartalma július hóban csekély; átlagos szám 1 cm3 vízben, 48 órás agár-tenyészetben 13, maximális 51.

2. Az iszap igen bőven tartalmaz baktériumokat, átlag 1.000-en felül van a csiraszám 1 cm3-ben. Qualitative sok a bacillus mycoides benne.

3. Megfelelő kisérleti sorozatban vizsgálva, az látszik hogy a táplálékhiány és a napfény bakteriad hatása azok a faktorok, amelyek a baktériumok elszaporodását megakadályozzák."

Zih S. által közölt csiraszámok mai ismereteink szerint azért lehettek olyan alacsonyak, mert 1 %-os szőlőcukros-agaron tenyésztette ki a baktériumokat és valószínűleg szélcsendes időben vette a mintákat.

Haranghy László, aki az 1930-as években nyári időszakban évekig vizsgálta a Tihany környéki nyíltvíz, a Tihanyi-Kút és a Tihanyi-szoros bakteriológiai viszonyait, azt állapította meg, hogy a Balaton nyílt vizében külső szennyezésből származó baktériumok nem találhatók és a mélység irányában sem változik a víz baktériumtartalma. Kimutatta, hogy a balatonvíz zavarossága miatt a népfény baktériumölő (bakteriad) hatása csak néhány cm mélységig érvényesül, ezért az nem befolyásolja lényegesen a baktériumok számát, cáfolva ezzel Zih S. következtetését, amely szerint a napfény az egyik gátló tényezője a baktériumok szaporodá505