Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - Baktériumok a Balaton vizében és üledékében
sának. Széleskörű és úttörőnek számító vizsgálatai alapján Haranghy L. olyan következtetésekre jutott, amelyek napjainkban is helytállóaknak tekinthetők. Úgy találta, hogy a vízben lévő baktériumok mennyisége és fajok szennti összetétele erősen függ a hullámzástól; a hullámzás által felkavart vizben annak erősségével arányosan nő a vizben a csiraszám, a hullámzás megszűnte után pedig igen gyorsan csökken. Megállapította, hogy a partmenti vízsávban lényegesen több baktérium található, mint a nyíltvízben és ilyen helyeken a melegvérűekből származó coli-törzsek is kimutathatók. A parti sáv és a nyíltviz eltérő bakteriális viszonyaiból arra következtetett, hogy a tó természetes tisztulási képessége igen nagy. Ez szerinte a balatonvíz különleges fizikai, kémiai és biológiai adottságainak tulajdonítható, s ezen kívül szerepet játszanak benne a vizet szűrő kagylók sokasága és az iszapfaló Lithoglyphus nevű csiga is. Haranghy L. (1941) vizsgálatai során a Balaton vizéből izolált baktériumokat az akkori rendszertani kritériumok alapján határozta meg. A gömbalakú baktériumok közül a nyíltvízből kimutatta a Micrococcus fajokhoz tartozó Sarcina lutea-t, Bacterium brunneum-ot, Micrococcus candidus-t és a M. sulfureus-t, amelyek közül a legújabb határozókönyvben csak a Sarcina lutea található meg változatlan elnevezéssel. A micrococcus-okon kivül kívül 23 Bacillus (pálcika alakú) fajt izolált. A Tihanyi-fél sziget partmenti vízsávjából leggyakrabban a Microccoccus candidus, M. sulfureus, Sarcina lutea, Bacillus subtilis, B. megaterium, B. aquatilis communis és a B. fluorescens fajokat mutatta ki. A B.aquatilis-t ma a Flavobacterium nemzetségbe sorolják, a B.fluorescens pedig a Pseudomonas-ok közé tartozó baktérium. A Balaton szaprofita baktériumainak vizsgálata negyedszázados szünet után az 1960-as évek közepén kezdődött el ismét. Az utóbbi három évtizedben végzett vizsgálatok azonban alig hasonlíthatók össze a korábbiakkal, mivel a mikrobiológia és a bakteriológiai laboratóriumi vizsgálati módszerek óriási változáson mentek keresztül. Az 1970-es évek végén a baktériumok meghatározását már nagyon érzékeny biokémiai reakciók alapján, számítógépes numerikus analízissel végezték. Ilyen modem vizsgálati módszerekkel végzett vizsgálatról számolt be Langó Zsuzsanna (1982) "A Balaton északi parti régiója bacilus populációjának számító- gépes analízise" című dolgozatában. A vizsgálatokhoz a vízmintákat Tihany partmenti térségében, a turzásmintá- kat Tihany, Badacsony és Keszthely környékén 1977 őszén gyűjtötték. Ezekből 113 Bacillus törzset izoláltak, melyet 180, morfológiai, élettani, biokémiai, antibiotikumok és antimikróbiális anyagokkal szembeni rezisztencia stb. tulajdonságra illetve reakcióra vonatkozóan megvizsgáltak. A 180 tulajdonságra kiterjedő adathalmaz birtokában számítógépes csoportanalízist végeztek. Az identifikálási 506
