Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
IV. A BALATON VIZÉNEK JELLEMZŐ TULAJDONSÁGAI - Balaton eutrofizálódása és az eutrofizálódás hatása a tó vízminőségére
hogy ez 1 egnagyobbrészt megtörténik az mutatja, hogy amint azt másutt bemutattuk, a tó üledékének a szerves-széntartalma igen alacsony Összefoglalóan megállapítható, hogy a Balaton eutrofizálódása tulajdonképpen az 1960-as években kezdett felgyorsulni, aminek látható jele a tó hínáro- sodása volt. A hinárosodás bizonyos mértéket elérve relatív tápanyagcsökkenést idézett elő, ami a magasabbrendű növényzet számára kedvezőtlen, a kova- és zöldalgák, valamint az ostoros moszatok számára viszont még kedvező körülményeket tudott biztosítani az 1970-es évek második felében. Az algásodás fokozódása a nitrogén tápanyagmennyiséget arra a szintre csökkentette a koranyári időszakra, ami megteremtette a lehetőséget a tóba időközben "betelepült" Cylindrospermopsis (Anabaenopsis-raciborskii) kékalga számára, hogy a nyári időszakban vízszínezödést (a tóvíz bezöldülését) előidéző mennyiségben elszaporodjon, illetve hipertróf állapotot okozzon. A Balaton eutrofizálódása a C. raciborskii uralmával teljesedett ki és csak az uralmának megszüntetésével csökkenthető. Ennek lehetőségére ma még nincsenek megfelelő hipotézisek, mivel az újabb vizsgálatok szerint sajátságos foszfor-anyagcseréje, illetve speciális enzimje révén igen alacsony foszforkoncentrációk esetén is nagy tömegben el tud szaporodni. Az eutrofizálódás különösen két vonatkozásban okoz igen nagy problémát:- A tóvíz fürdési élvezetét július második felétől kezdve rendkívüli mértékben rontja, a víz színe, szaga, és az alga anyagcsere termékei által okozott egészség- ügyi reakciók miatt.- A tóvíz ivóvízcélú felhasználást megnehezíti és megdrágítja, a különleges szűrési, szagtalanítási stb. eljárások alkalmazásának szükségessége miatt A Balaton vize egyébként a koratavaszi-tavaszi hónapokban az eutrofizálódása ellenére kifogástalan, "eredeti" balatonvíz. Ezt bizonyítják azok az elemzési adatok, amelyek egy 1987. május 26-án a Keleti-medencének közepén lévő FB 03 jelű mintavételi ponton vett vízmintára vonatkoznak. Az 5 literes műanyag kannába töltött vizet a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság laboratóriumában a mintavételt‘követően a szokásos módon analizálták, majd lezártan szoba- hőmérsékleten 6 hónapig tárolták. Hat hónap elteltével a laboratóriumban ismét elvégezték a vízminőségvizsgálatot. A két vizsgálat a következő eredményeket adta: 501
