Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
IV. A BALATON VIZÉNEK JELLEMZŐ TULAJDONSÁGAI - A Balaton vizének fizikai jellemzői
miai komponensek koncentrációja és egymáshoz viszonyított aránya nem mutatott lényeges változást. Ennek a felismerésnek nyomán a Balaton vizét elsősorban a biológiai vízminőség négy tulajdonságcsoportja - a halobitás, a trofitás, a szaprobitás és a toxici- tás - szerint vizsgálták és minősítették egészen a legutóbbi időkig. Az 1994. január 1-én hatálybalépett "Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés" c. MSZ 12749 szabvány eltér ettől a minősítési rendszertől és A-E csoportokba sorolja a vízminőségi jellemzőket. A Balaton vizének jellemző tulajdonságainak ismertetésekor az új szabványhoz igazodunk, figyelembe véve a balatonvíz maga nemében egyedülálló sajátosságait. Tekintettel leszünk arra is, hogy a vízminőség a víz fizikai, kémiai, biológiai (mikrobiológiai) tulajdonságainak az összessége, és hogy a balatonvíznek ivóvíznyerési minőségi követelményei vannak a fürdésre való alkalmasság mellett. A Balaton vízének fizikai jellemzői. A Balaton vizének sűrűsége szűrt állapotban a híg ásványvizekéhez hasonlóan alakul a hőmérséklettől függően. Átlagos értéke napjainkban is megfelel az előzőekben Entz G. és Sebestyén O. könyvéből idézett értéknek, vagyis 1,000333- nak. A tóvíz színe változó, a benne lévő lebegő anyagok és algák színétől függően. Legtöbbször halvány szürkészöld és csak nyáron változik sárgás árnyalatú zöld színűvé. Kéknek csak egészen kivételes esetekben - pl. ha igen erős vihar okozta hullámzás után legalább 24 órás teljes szélcsend áll be s a kiülepedés teljes, - látszik kéknek 100-150 méter magasságból ott, ahol a viz mélysége meghaladja a két és fél métert. Ha a viharok felkavarják, a víz színe szürke, világosszürke, ritkán sárgásszürke. Ez utóbbi csak a Szigligeti- és a Keszthelyi-medencékben tapasztalható. Algák okozta vízszineződések (vízvirágzások) idején a felkeveredett víz zöldesz- szürke és sárgásbarna színű is lehet. A tóba szivattyúzott berekvizek, vagy a Kis-Balaton VR n. tározóján át- áramlott víz a Keszthelyi- és Szigligeti-medencékből barnásra színezheti a tóvizet a huminsav tartalomtól függően. Ez az elszíneződés nyugodt vizben jobban látható, mint amikor a viz hullámzik. A Balaton vizének átlátszósága a vízmozgástól és nyáron az algák tömegétől függ. A viz átlátszóságát rutinszerűen az általánosan elterjedt Secchi-korongos módszerrel mérték, ami a megfigyelő látásától függően szubjektív és pontatlan volt. A pontatlanság azonban nagyszámú mérés esetén azonos mértékű hibát eredményezhetett, ezért az adatok tájékoztató jelleggel összehasonlíthatók. 469
