Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton, a Zala és a Sió szabályozása a XIX. században 1863-ig

Városhídvégen alul azonban határozott fluviális lerakódást ismerünk fel a folyó árterén. Igaz, hogy ez sem valami nagyszerű, de hisz a Kabóka sem folyik nagy esésben, kemény kőzeteken.

4. A Sió völgyének egészen a Felsökustyán pusztáig semmiképpen sincs folyóvölgyjellege. Széles, lassankint összekeskenyedő balatoni öböl ez egészen Jutig. (Kiemelés- V.Á.-tól) Jutón alul kissé összeszűkül, de rendetlenül. Ezen alul azonban Gamásza-puszta felől lejövő széles völgyelés torkolatában van a Fenéki- bozót, ez a hatalmas, derékszögű háromszögalakú, mintegy 4-5 km2 területű mocsaras tófenék. Itt van a legnehezebb hely a Sió csatornával, annyira lágy a tőze- ges, agyagos tavi lerakódás a mocsár fenekén. Jutnál még beszélhetünk völgyről, de sem azon felül, sem azon alul a Fenéki-bozótban ilyenről szó sem lehet. Csak Felsőkustyán-pusztán alul kezd jobban folyóvölgy alakja lenni.

5. Siófok mögött, a tóparttal párhumazosan hatalmas pleisztocénturzás emelkedik. Ennek bizonyára már lekopott tetején a legnagyobb magasságú pont 7 5-8 5 m magasan van a Balaton színe felett. Hogy a Balaton ezt a turzást ide építhesse, vízállásának legtakarékosabb számítás szerint is legalább 6 méterrel magasabbnak kellett lenni a mainál. Ebben az esetben a Dunánál is hatalmasabb folyam indult volna ki a tóból, ha a mai völgy készen lett volna! A pleisztocénben tehát még a Sió völgye semmi esetre sem lehetett készen, vízválasztónak kellett lennie valahol s ez nem lehetett máshol, mint vagy Jutnál, vagy pedig a Kabóka-patak beömlése felett közvetlenül, a hídvégi Kavicsos-(Gabicsos)-hegy előtt. Ez a Gabicsos-hegy nevezetes dolog, mert rajta egészen meglepetésszerűen plioczénkavics van. Ez a durva anyag alighanem elegendő volt, hogy a kétoldali erózió fejlődésével a vízválasztót fenntartsa. A Balaton pleisztocénkori magas vízállása alkalmával képződött az a széles, mocsaras lapály, amelyet most a csatorna követ. Csakhogy ez a lapály akkor minden vizet a Balatonnak szedett ösz- sze.

6. A Kis-Koppány folyócska Ádándnál hirtelen északra fordul s úgy irányul, hogy egész nyíltan elárulja, hogy hajdan a Balatonba futott le. A péli malom előtt levő, terraszszerű, 109 m magas szint valószínűleg a legmagasabb Balaton állás abráziós terrasza, fluviatilis terrasz nem lehet.

A Gabicsos dombot azonban a hátráló erózió keresztül-metszette s a Fenéki-bozót lomha lefolyásra jutott.

így került az abrázióval, majd tavi üledékekkel elegyengetett régi Balaton-öböl, illetőleg hajdani patakvölgy, ellenkező irányú lefolyásra,...s ezzel a Balaton is le- csapolódott.

A roppant kis esésű, fejletlen völgy azonban csak időnkint vitte le a tó vizét, mert a tó elhomokolta homokturzásokkal a kifolyás nyílását. A rómaiak is ilyen bajon igyekeztek segíteni, átvágták a turzást, aztán hidat építettek a kifolyó víz fölé, ennek nyomai láthatók a római emlékben. (Kiemelés - V.Á.-tól.) Ha pedig így megakadt a tó lefolyása, érthető, hogy az obszekvens völgyrészlet nem fejlődhetett ki terraszos völgygyé, mint ahogy azt várni lehetett volna. Még a mai nyílás első építése alkalmával is temérdek bajjal küzdöttek, sok ezer napszám munkája semmisült meg egyetlen éjszakai vihar következtében."

422